A szarvaslégy elsősorban vadállatok vérét szívja, de embereket is megtámadhat, ami kellemetlen bőrtüneteket okozhat.
A szarvaslégy a kullancslegyek családjába tartozik, külsőleg egy kullancsra emlékeztet, melynek a testéből két átlátszó szárny nő ki. Ellentétben a közönséges kullancsokkal – amelyek Magyarországon is a leggyakoribbak –, a szarvaslegyeknek vannak szemeik, valamint hat lábuk van a nyolc helyett. Szárnyaikat a gyors mozgáshoz használják, de amint kiválasztanak egy gazdatestet vérszíváshoz, ledobják azokat.
Kedvelt élőhelyei az erdők és erdőszélek Európában, valamint Észak- és Közép-Ázsiában is, emellett tanyák, istállók, különböző állattartó telepek közelében is gyakoriak. Ezeken a területeken nyáron és ősszel nagy számban fordulnak elő a „repülő kullancsok”. A vadállatok, mint az őzek, szarvasok és vaddisznók ideális táplálékforrást biztosítanak számukra.
A szarvaslégy elsősorban állatokat csíp meg, az embereket ritkábban támadja – mondta a Német Autóklub összefoiglalójában Prof. Dr. Emil Reisinger, a Rostocki Egyetem Orvostudományi Karának infektológus professzora és dékánja, valamint az ADAC Orvoskollégium tagja. Amint ezek az ízeltlábúak egy emlősre telepednek, hogy vért szívjanak, megharapják a bőrt, és akár 30 percig is folyamatosan szívják a vért a gazdatestből. Ha lehetőségük van rá, az áldozatukon maradnak, és szükség esetén többször is táplálkoznak.
Ellentétben a kullancsokkal, amelyek inkább a szőrtelen testrészeket választják csípésükhöz, a szarvaslegyek a sűrű szőrzetet és a szőrös bőrfelületeket részesítik előnyben. Ezért a vadállatok mellett főként vastagabb bundájú állatokat csípnek meg, mint például a kutyákat vagy lovakat. Az embereket leggyakrabban a fej, a nyak területén harapják meg a „repülő kullancsok”.
Egy másik különbség a kullancsokhoz képest: ha éppen nem táplálkozik, a szarvaslégy könnyen eltávolítható egy fésűvel vagy hideg folyóvízzel. Ugyanis nem ássa be magát tartósan a bőrbe, hanem csak a következő étkezésig marad rajta.
A légy a vérszíváskor a bőrbe kapaszkodik, és viszonylag könnyen eltávolítható, például csipesszel, egy műanyag kártyával vagy vízsugárral. A szarvaslégy csípése után az emberi bőrön helyi gyulladás léphet fel – mondta Prof. Dr. Reisinger. Az érintett bőrfelület viszkethet, fájhat, kipirosodhat és gennyezhet. A tünetek enyhítése érdekében hűteni lehet. Tartós erős fájdalom, valamint erősen pirosodott vagy irritált bőr esetén orvoshoz kell fordulni.
A rossz hír az, hogy a hagyományos kullancs- és rovarriasztók teljesen hatástalanok a kullancslegyek ellen. Ha kirándulni indulunk, ajánlott zárt ruházatot viselni – bár ezt a nyári melegben nehéz megvalósítani –, és ha már ránk szállt a rovar, a legjobb zsebkendővel megfogni, majd körömmel elpusztítani.
A szarvaslégy képes a „Bartonella schoenbuchensis” baktériumot terjeszteni. Ez a kórokozó viszkető bőrkiütést okozhat az embernél (szarvaslégy-dermatitisz). Emellett különféle élősködőket is terjeszthetnek.
Az állatoknál a Bartonella schoenbuchensis különböző szervekben gyulladásos fertőzéseket idézhet elő, az embernél ilyen fertőzéseket feltételeznek, de még nem bizonyították. A baktériumok átvitelének kockázata kisebb, mint a kullancsoknál, mivel a szarvaslégy vérszívásának időtartama sokkal rövidebb – mondja Reisinger. A kullancsok által terjesztett betegségek, mint az FSME és a Lyme-kór nem veszélyeztetik az embereket a szarvaslégy csípésénél.
Indirekt/Pénzcentrum
