Egyre több kígyóba lehet belebotlani országszerte: még az erdőktől messzi városi kertekben is felbukkannak.
Az utóbbi időben számos kígyó okozott riadalmat Baranya megyében, de székesfehérvári Bors-olvasók is 1,5 méteres kígyókat fotóztak a kertjük udvarán a város kellős közepén.
– Ha a nagy melegben nyitva hagyjuk szellőztetni az ablakot vagy az ajtót, akkor a kertből bemehetnek a nagy hőség elől még a hűvösebb házba is – kezdte a Borsnak Both Zoltán vadállatbefogó, aki elárulta, hazánkban hétféle kígyófaj honos, ebből csupán kettő mérges. – Legtöbbször siklókról beszélünk, az erdei sikló, a rézsikló, a kockás sikló és a vízisikló a leggyakoribb. Ártalmatlanok, őshonosak és védettek.A kúszómászók a hűsölés mellett még élelmet is keresnek maguknak az ember közelében. Amitől tartani kell, az a keresztes vipera, ami ugyanúgy bekeveredhet a kertbe. Ez a faj leginkább a Zempléni-hegységben, Zala, Tolna és Somogy megyében él. Vaskos testű, színe változatos, szürkés, barnás, de egyszínű fekete is lehet. A szürkés, sárgásbarnás rákosi vipera marása szerencsére csak annyira veszélyes az emberre, mint mondjuk egy méhcsípés.
De mit történik, ha viperával találkozunk szembe a kiránduláson? – merülhet fel a jogos kérdés.
– Csak akkor marnak, ha elálljuk a menekülési útvonalukat vagy sarokba szorítjuk. Ilyenkor védekeznek. De egyébként félnek az embertől és elmenekülnek. Ha esetleg valakit megmar egy kígyó, mindenképp értesítsük a mentőket. Egy laboratóriumi vizsgálat után az orvosok eldöntik, hogy kell-e ellenszérum vagy sem. Nem minden esetben szükséges, mert a hazai vipera mérge nem olyan erős, mint a trópusi országokban élőké – mondja a vadállatbefogó.
Indirekt/Bors
