Legalábbis három amerikai egyetem kutatói erre a megállapításra jutottak.
Három amerikai egyetem – a dél-floridai, a louisville-i és a dél-illinois-i – kutatóinak számításai szerint nincs statisztikai bizonyíték arra, hogy a BCG-oltásnak bármilyen hatása lenne a járványra.
Pedig eddig ez az egyik leginkább biztató teória, mely szerint azokban az országokban, ahol a népességet korábban beoltották tüdőtuberkulózis elleni oltással, ott a vírus terjedése lassabb. Sőt több országban is kísérleteztek azzal, hogy a járványnak leginkább kitett orvosokat, ápolókat beoltották BCG oltással, hogy ezzel „erősítsék” szervezetüket a koronavírussal szemben. „
A BCG-oltás elsődlegesen a tuberkulózistól védi meg az embert, de egyéb kórokozók ellen is befolyásolja az immunválaszt, így nem lehet eleve kizárni azt, hogy a koronavírus ellen is nyújtson némi oltalmat – mondta erről nemrégen Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Karának munkatársa.
A mostani kutatásból az derült ki, hogy az egymillió lakosra vetített fertőzések és halálozások száma nem attól függ, hogy hol oltják a lakosságot BCG-vakcinával, hanem csak attól, hogy egy országban egymillió lakosra vetítve hány tesztet végeznek. Amiből az is következik, hogy a BCG-vel kötelezően oltó országokban a jelek szerint alacsony a tesztelési ráta, és csak az alacsony ismert esetszámból vonták le a téves következtetést, hogy ennek a BCG-oltáshoz lehet köze.
Indirekt/444.hu
