Ez az autó már álló helyzetben is figyelmet követel: olaszos stílus, emóció és sportos karakter. Az Alfa Romeo Junior meglepően erős érzelmi hatás egy kis crossoverben.
Nézik, körbejárják; nézik, fotózzák, szakértenek – a parkolóban meglátott új Alfa Romeo ezt váltja ki az emberekből. De ezek teljesen normális, már-már átlagos, nem meglepő reakciók. Az évtizedek során hozzászokhattunk az ilyesmihez az olasz márka újdonságainál. Ez nem egy azonos kaptafára készülő új japán, kínai vagy dél-koreai autó, ez Alfa Romeo. A legendás olasz autógyár termékeivel nem lehet feltűnésmentesen közlekedni. Az Alfákban van emóció, érzés, szenvedély, és ez a legújabb modellre, a Juniorra is abszolút igaz.
A formaterv már statikusan is erős üzenetet hordoz: a karosszéria arányai feszesek, a rövid túlnyúlások és a széles övvonal határozott, az Alfákra jellemző sportos tartást ad a Juniornak. A szúrós tekintetű lámpák, a LED-fényszórók grafikája és a klasszikus Scudetto hűtőmaszk egyértelmű családi azonosságot mutat, ugyanakkor a Junior sem próbálja magát nagyobbnak mutatni – ez egy valódi B-szegmensű crossover, de annak egy karakteres, határozottan prémiumhangulatú darabja.

Az utastérben a komfortérzet, az anyagok minősége nem olyan, mint a Mercedesé, de inkább a Toyota szintjén van. A belső térben jellegzetesen olaszos a hangulat: a vezető felé forduló műszerfal, a sportos kormány és a mély üléspozíció olyan benyomást kelt, mintha a tervezők azt üzennék, hogy itt nem csak utazni kell, hanem vezetni. A digitális műszeregység látványos, az infotainment gyors, de szerencsére maradtak fizikai kapcsolók, gombok is, amelyek azonnal otthonos érzetet adnak, és nem engedik, hogy minden funkciót menürengetegben kelljen vadászni. A hely elöl normális, hátul nem bőséges, de a kisautókhoz mérten tisztességes, vagy inkább elfogadható. Két felnőtt rövidebb távon gond nélkül elfér hátul, de a Junior továbbra is inkább elöl ülő két személyre optimalizált.

Menet közben mutatja meg az autó azokat a tulajdonságokat, amelyek miatt a márka hívei kíváncsiak erre a modellre. A kormányzás közvetlen, az áttételezése gyors, és sokkal közvetlenebb visszajelzést ad az útról, mint amit a kategóriában megszoktunk. A futómű feszesen kontrollált: a karosszéria dőlését jól kordában tartja, ugyanakkor itthon bűn 20-as kerekekkel venni. Maguk a felnik gyönyörűek, sokat adnak az Alfa Romeo formájához, ám a magyar utak gyalázatos minőségét fájdalmasan visszaadják a kerekek. Azt már születésünktől fogva megtapasztalhattuk, hogy a magyar ember – az osztrákkal vagy a némettel ellentétben – genetikailag alkalmatlan az útépítésre, de a 20 colos felnivel szerelt kis elektromos Juniorban ezt hatványozottan megtapasztalhatjuk. A lényeg, nem szabad ilyen kerekekkel rendelni ezt a szépséget. Sír az autó a magyar utakon.

Ami a motorválasztékot illeti: van az 1,2 literes, 3 hengeres turbó benzinmotor hibridrendszerrel, 136 lóerős teljesítménnyel, és az 54 kWh-s lítium-ion akkumulátoros, 280 lóerős elektromos. Ne szépítsük, előbbi, az 1,2-es benzines méltatlan egy ilyen sportos márkához, mint az Alfa Romeo. Az olasz prémiummárkától dinamikát kirobbanó erőt vár az ember, még egy ilyen kis szabadidő-autóban is, mint a Junior. A villanymotoros, a Junior Elettrica 240 Veloce (450 km körüli hatótáv) már rendben van, kellően erős és a hanggenerátornak köszönhetően még élvezetes is vele a gyorsulás. A zajszigetelés példás a kategóriában, autópályatempónál is csendes, a gördülési és szélzaj minimális.

Az Alfa Romeo Junior visszajelzései tiszták, stílusa egyedi és megnyerő, a karaktere pedig sokkal határozottabb, mint amit mérete alapján várnánk. Ez a kocsi nem csupán helyváltoztatási eszköz, hanem autóipari műtárgy, ez egy Alfa Romeo, saját stílussal, ami évtizedek alatt alakult ki, s ma már alapelvárás ennél a márkánál. Persze az árát is ehhez igazították, a legolcsóbb benzines 11,5 millió forint, míg az elektromos 15,5 millió.
Indirekt/Kiss B. László





















