Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják.
„Április második felében 97 nőstény érkezett az Érseki Palota padlására, és összesen 97 kölyök született, vagyis egy 194 fős kolónia él most az épületben. Az ivarérett hímek nem itt töltik a nyári hónapokat, hanem „agglegénylakásokban” – kisebb, néhány fős kolóniákban, barlangokban, bányavágatokban, a későbbi nászhely közelében.
Az Érseki Palotából általában július közepén költöznek ki az első denevérek, a kolónia augusztus közepére, végére bomlik fel, bár néhány állatot még októberben is szoktunk találni a padlástérben” – mondja Mészáros József denevérkutató, a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány elnöke.
A szakember hozzáteszi: a megfigyelések szerint az „érsekségi denevérek” nyár végén a Magas-Bakony felé veszik az irányt, a Tési-fennsíkon és a Kőris-hegyen, valamint a Bakony két legmélyebb barlangjában, a fokozottan védett Csengő-zsombolyban és az Alba Regia-barlangban töltik a telet, nászhelyük is ott található. A kölykök május végén, június elején jönnek világra, amikor a kolónia már az Érseki Palota padlásterében tartózkodik.
Az „érsekségi denevéreket” egyébként már az 1990-es évek közepe óta, vagyis lassan 30 éve figyelik, ám a veszprémi várnegyed más épületeiben is élnek denevérek. A kétezres évek elején a Szent Mihály Főszékesegyházban találtak a szakemberek egy kolóniát, az Érseki Turisztikai Központnak otthont adó Biró-Giczey Ház padlásterében pedig ma is él egy kisebb denevércsoport.
Az Érseki Palota padlásterében élő példányok a közönséges és a hegyesorrú denevérek közé tartoznak, védett állatok. Számuk egész Európában folyamatosan csökken, a veszprémi várnegyedben is jóval kisebb a kolónia, mint néhány évtizeddel korábban. Volt, hogy több mint 400 denevér töltötte a nyári hónapokat az Érseki Palota padlásterében, ma 200 körül alakul a számuk.
Indirekt/Pénzcentrum
