A Peugeot e-3008 látványos belépője az elektromos középosztályba kétségkívül figyelemre méltó: futurisztikus forma, jó hatótáv, prémiumra hajazó utastér. De vajon az ígéretek mögött mennyire áll szilárdan a valóság? Kipróbáltuk.
A Peugeot dizájnereinek munkájára korábban sem lehetett panasz, ám az utóbbi években nagyon beletaláltak a közízlésbe. Az új Peugeot 3008 formája is nagyon szép, eredeti, stílusos, sőt, az élekkel, törésekkel gazdagított külső már-már koncepcióautósan futurisztikus. A kupésított szabadidő-autó gyorsan eső tetőíve talán nem a legpraktikusabb, viszont baromi jól néz ki. Persze mindig vannak fanyalgók, akik szerint túlgondolt és erőltetett, de a többségnek tetszik. Azonban abban mindenki egyetért: ez az autó nem szürkül bele a forgalomban. Ráadásul úgy, hogy a villanyos 3008 formája majdnem pont olyan, mint a benzinesé, tehát nem gányolták el vagy kísérletezgettek vele.
Belül is a futurizmus dominál. Az ívelt, egy darabból álló digitális műszerfal látványos, a lebegő hatású középkonzol pedig tényleg különleges. Az anyaghasználat már egy ideje jobb, mint amit a Peugeot-tól korábban megszoktunk, de azért itt-ott becsúszik egy keményebb műanyag is – főleg a könyöklő alatti részeken. A kezelhetőség viszont nem mindig egyértelmű. A digitális gombok logikája tanulható, de egy alap funkció – például klíma vagy rádióváltás – elérése több lépés, mint kéne. Egy autóban, amit naponta használnánk, ez egy idő után zavaró. És az elődben ez sokkal jobb, észszerűbb volt. A helykínálat elöl kiváló, hátul már csak korrekt. A hátsó lábtér nem kifejezetten szűk, de egy Skoda Enyaq vagy Tesla Model Y tágasabb. A csomagtartó 520 literes, jól pakolható, de a magas padló és a fix válaszfal kicsit megnehezíti a praktikus kihasználást.
Ami viszont jól sikerült – a forma mellett –, az a vezetési élmény. A 213 lóerős elsőkerék-meghajtású verzió városban és országúton is kulturált, jól hangolt. Nem gyorsul sportosan, de a nyomatékos villanymotor miatt mindig van benne tartalék. A futómű inkább komfortos, de a millió kátyúk országában az úthibákon – főként hátul – hallható puffanások jelzik, hogy az autó tömege és a 20 colos felnik néha túl sokat kérnek a lengéscsillapítóktól. Vezetéstámogató rendszerek terén a 3008 jól felszerelt, de nem kiemelkedő. A sávtartás kissé agresszív, és néha nem egyértelmű, mikor avatkozik be. A navigáció azonban pontos.
A gyárilag megadott WLTP szerinti 525 km hatótáv elméletben impozáns, a valóságban viszont inkább 420–450 km körül mozog, főleg, ha vegyes használatról beszélünk. Ez még mindig jó érték, de az autó marketingjéhez képest nem hoz kiugró előnyt. A hatótáv autópályán különösen gyorsan olvad, főként hűvösebb időben, amikor a hőszivattyú és az akkufűtés hiánya is érezteti a hatását. No és persze nyáron is, ha folyton légkondizunk. Ami az áram utánpótlást illeti, a 20-80% közötti töltés 35-45 perc is lehet – ez nem tragikus, de vannak fürgébb versenytársak.
Mindig a végén jön a feketeleves: az ár. Az e-3008 itthon közel 20 millió forintról indul, és könnyen 22–23 millió fölé kúszik, ha extrákat is kérünk. Ennyiért már ott sorakoznak a nagyobb és jobb hatótávú konkurensek: Tesla Model Y, Renault Scenic E‑Tech Electric, Skoda Enyaq, Ford Capri. És akkor az egyre jobban nyomuló kínaiakat nem is említettük.
A Peugeot e-3008 roppant karakteres, bátran formatervezett és alapjaiban jól összerakott elektromos crossover, amely technikailag ugyan nem hoz forradalmat, de megmutatja, hogy a francia márka komolyan gondolja az elektromos jövőt. Mégis: az élmény mögött vannak zökkenők. A kezelhetőség tanulható, ám nem intuitív. A hatótáv korrekt, de nem rekorder. És az ár? Nem mindenki pénztárcájának való.
Indirekt/Kiss B. László
