Néhány nappal a 85. születésnapja előtt távozott a Nemzet Sportolója.
Kárpáti György 1935. június 23-án született Budapesten. Pályafutását úszóként kezdte 1945-ben a Ferencváros csapatában, s bár többször nyert országos bajnokságot, és sokáig párhuzamosan művelte a kettőt, végül a vízilabdát választotta első számú sportjának. Pólósként 1952-ben, 1956-ban és 1964-ben olimpiai bajnok lett, 1960-ban ötkarikás bronzérmes, s ugyancsak háromszoros Európa-bajnok a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. Vízilabdában 1952-től 1969-ig volt válogatott, a nemzeti együttesben 162-szer szerepelt.
A Fradival ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes. 1973 és 1980 között a pólóválogatott másodedzője. Az apró termetű, villámgyors és minden helyzetben a legjobb megoldást választó legenda edzői karrierje csúcsán, Gyarmati Dezső szövetségi kapitány segítőjeként is nyert olimpiát, 1976-ban Montrealban. Ezután volt az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 1990-ben a Ferencvárosi Torna Club tanácsának tagja lett.
Beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába (1982), megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1994). 2004-ben MOB-érdemrenddel tüntették ki, 2005-ben Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke különdíjban részesítette. 2004-ben Magyar Örökség Díjat kapott. 2010-ben Budapest díszpolgára lett, 2013-tól a Nemzet Sportolója. Sportpályafutása emlékeit Peterdi Pállal közösen öt könyvben írta meg.
Kárpáti György volt minden idők legfiatalabb magyar vízilabdás olimpiai bajnoka, hiszen az 1952-es helsinki játékok megnyerésekor mindössze 17 éves volt. Halálával az ötvenes évek aranygenerációjának utolsó élő tagja távozott – néhány nappal 85. születésnapja előtt.
