Barabás Kiss Zoltán a Madách Színház művésze pincérnek állt, de alkalmi munkákat is vállalt a nyáron: vizet és villanyt szerelt.
„Régóta vitorlázom, hajónk is van az alsóörsi kikötőben Szerednyey Béla barátommal, és közben összehaverkodtam a János Pince Udvarház tulajával, Uzinger Jánossal, az újpesti focilegenda Göröcs Titi vejével. Miután a színházak bezártak, felhívtam. A karantént a pesti lakásomban is kibírtam volna, de nem akartam magányosan ücsörögni – mesélte a Blikknek a művész. – Jánostól nem fizetést kértem, hanem kosztot és kvártélyt. Reggel-délelőtt a pincészetében segédkeztem, délután-este pedig alkalmi munkákat vállaltam. Ahogy a hajókat tették a vízre, hoztam és vittem őket, de vizet és villanyt is szereltem rajtuk. Egy faházat is összeraktam. Aztán, ahogy nyithatott a kerthelyiség, vendéglátós üzemmódra kapcsoltam.
