Kétségbeesve keresi 10 éves kislányát Csulak Levente, a gyermeket 18 hónappal ezelőtt magával vitte az édesanyja, azóta nem látta őket. A Svédországban élő családapa minden követ megmozgat, hogy újra magához ölelhesse szeretett gyermekét, ennek érdekében pedig már az Interpol is nagy erőkkel nyomoz.
A szülők kapcsolata Fanny születése után megromlott, elváltak, de a felügyeleti jog közös maradt. A kislány egy hetet az édesanyjánál, egy hetet pedig az édesapjánál töltött. Egyik napról a másikra azonban váratlanul mindkettőjüknek nyoma veszett.
– A nyári szünetben egy hónapot töltött nálam, ugyanennyi időt pedig az anyjánál. Utoljára 2020. június 17-én adtam le Fannyt az iskolában, ekkor láttam őt utoljára. Egy hónappal később még beszéltem vele telefonon. Korábban mindig lelkesen mesélt a napjairól, de akkor alig akart megszólalni. Csak halkan annyit mondott, hogy otthon vannak és játszottak. Úgy köszönt el, hogy szeretlek apa. Ezek voltak az utolsó szavai az eltűnése előtt. Ezután kikapcsolták a telefonját. Elrabolta a kislányomat az anyja – emlékezett vissza a szörnyű pillanatokra a Blikknek a 43 éves, munkaközvetítőként dolgozó férfi.
Három nappal később kellett volna a nőnek átadni a gyermeket Leventének, de ez már nem történt meg. A férfi még 1990-ben költözött ki Svédországba, de minden évben járt haza, így a volt párját is itthon, Magyarországon ismerte meg 14 évvel később. A nő rövidesen ki is költözött hozzá, a kislányuk, Fanny pedig márt kint született meg 2011-ben.
– Mónika korábban azzal állt elő, hogy engedjem meg neki, hogy a kislányunkkal a tőlem több mint 400 kilométerre fekvő Stockholm városába költözhessen, de ebbe nem mentem bele. Egy napon ezt mégis megtette, én pedig akkor két hónapig semmit nem tudtam Fannyról. Ráadásul hamisan azzal vádolt meg, hogy bántalmaztam is őt, de ebből egy szó sem volt igaz, ez pedig azóta be is bizonyosodott – magyarázta a Blikknek a férfi.
Elmondása szerint az eltűnésük után egy hónappal bejelentés érkezett arról, hogy Magyarországon, egy Fejér megyei településen kerültek hatósági karanténba, de mire a rendőrök kiértek, felszívódtak. A házban a nő egyik ismerőse lakott, akinek fogalma sem volt arról, hogy az anyuka a gyermekével éppen szökésben van a hatóságok elől.
– Mintha egy rossz álom lenne az egész. Szavakkal nem tudom kifejezni a fájdalmamat. Teljesen tehetetlennek érzem magam. Reménykedek abban, hogy egyszer újra láthatom, soha nem adom fel a reményt. Rettenetes nagy hiány van bennem. Korábban mindent együtt csináltunk, sokat kirándultunk és bicikliztünk, most pedig még azt sem tudom, hogy életben van-e a lányom egyáltalán.
Indirekt/Blikk
