Borzalmas, ami az életműdíjas 71 éves lemezlovassal, Kiss Joe-val történt. Hajszálon múlott az élete, amit csak a gyors és szakszerű beavatkozás mentett meg. Amit pedig a sürgősségi osztályon látott és tapasztalt, azt soha életében nem felejti el. Azt mondja, mindegy, milyen oltóanyagot kap, csak kapja meg minél hamarabb, mert nem szeretné átélni azt, amit a vele szemben lévő covid osztályon látott.
Kiss Joe, aki a magyar zenei élet egyik régi motorosa, tavaly kapta meg az életműdíjat a Magyar DJ Szövetségtől, amelyről a Blikk is beszámolt. A legendás rádiós és lemezlovas régóta küzd cukorbetegséggel, kisnyugdíjasként pedig még mindig dolgoznia kell. Az egykori lemezlovas biztonsági őrként tevékenykedik egy Komárom-Esztergom megyei cégnél, kamionok ki- és beléptetéséért felel.
„Csütörtök este az éjszakai műszakban a sötétben véletlenül rossz injekciót adtam be magamnak. Az éjszakai inzulin helyett harminc egység nappali inzulint szúrtam be, ami halálos adagnak számít. Szerencsére észrevettem, hogy baj van, így a kollégáim azonnal hívták is a mentőket, akik rekordgyorsasággal, mindössze 6 perc alatt kiérkeztek a helyszínre és megkezdték az ellátásomat. Beszállítottak a Tatabányai Kórház Sürgősségi Osztályára, ahol szó szerint találkoztam a halállal” – kezdi mesélni a ma 71. születésnapját ünneplő lemezlovas.
„A kórházban infúziót és intravénás gyógyszereket kaptam, hogy stabilizálják a cukorszintemet. Az orvosok azt mondták, csak a szerencsének köszönhetem az életemet, mert ha nem veszem észre, hogy hibáztam, vagy nem hívunk időben mentőt, akkor kb. 10 perc alatt kómába eshettem volna” – magyarázza Kiss Joe, akit a kórházban azonnal elkülönítettek, hogy még véletlenül se kerüljön kapcsolatba koronavírusos betegekkel, akikkel egyébként tele volt a kórház.
„A szobámmal szemben volt a covid-részleg. Elképesztő, hogy az alatt az éjszaka alatt, amit bent töltöttem, mit láttam. Az orvosok és az ápolók erejükön felül megtesznek mindent a koronavírusos betegekért, akik sok esetben már élet-halál között feküdtek az osztályon. Ennek ellenére szakszerűen, emberségesen és maximumon pörögve látják el a folyamatosan érkező betegeket. Ameddig nem láttam a saját szememmel, addig nem is sejtettem, hogy ez a betegség milyen pusztító tud lenni. Egész éjjel jöttek a betegek, hozták őket mentővel, és sajnos, voltak olyanok is, akik már nem a saját lábukon jöttek ki a kórteremből: elhunytakat is vittek ki a szobából. Soha nem fogom elfelejteni, amit láttam, és ezek után nagyon remélem, én is minél hamarabb megkapom az oltást! Mindegy, milyet, csak oltás legyen és erre buzdítok mindenkit! Nagyon megijedtem, iszonyatos kínok között fekszenek bent azok az emberek, én így nem szeretnék meghalni” – mondta lapunknak a lemezlovas, akit azóta már hazaengedtek a kórházból.
Indirekt/Blikk
