Szakértők szerint érdemes lenne úgy meghatározni a nyugdíjkorhatárt, hogy az a várható élettartam növekedését követve emelkedjen. A nyugdíjkorhatár emelésével számolnak a magyarok a Prémium Pénztárak reprezentatív kutatása szerint is, a legpesszimistább fiatalok úgy vélik, ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.
Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a G7 oldalán megjelent véleménycikkében fejtette ki gondolatait arról, hogy szerinte logikus volna folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését és egy olyan javaslattal állt elő, amely teljesen újszerű volna Magyarországon. Mint az ismert, Magyarországon idén január 1-én megemelkedett a nyugdíjkorhatár, így az már 65 év az 1957-ben születetteknél. Ezzel a lépéssel lezárult a 2009-ben elfogadott, 2014 óta lefolyó sávos nyugdíjkorhatár-emelés.
Banyár József írásában kiemelte, hogy a nyugdíjkorhatár-emelés több ország – Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovákia – esetében nem átmeneti, és nem egy előre meghatározott értéket céloz meg, hanem már hozzá van kötve a várható hátralévő élettartam változásához. Változatlan korhatár mellett az élettartam fokozatos növekedése nem az aktív, hanem a nyugdíjban töltött életszakasz hosszát növeli, ami Banyár szerint amellett, hogy indokolatlan, gazdaságilag általában és különösen a nyugdíjkassza egyenlege tekintetében erősen problematikus, hiszen az élettartam azért is nő, mert egyre egészségesebbek vagyunk és egyre tovább tudunk dolgozni.
Emellett az emberek által végzett munka is fokozatosan átalakul, a gépesítés, sőt az automatizáció miatt szorulnak vissza az olyan munkakörök, amelyek magas fizikai megterhelést okoznak, és így hamar „elhasználják” az embert. A szakértő szerint az emberek átlagos aktív élettartama a „másik végéről” is folyamatosan csökken, mivel egyre terjed a felsőfokú végzettség (amelynek tartamát az érintettek sokszor el is húzzák).
Mindezek miatt logikus lenne nálunk is meghirdetni a most véget ért nyugdíjkorhatár-emelés folytatását, de úgy, hogy az a jövőben oly mértékben nőjön, ahogy a várható hátralévő élettartam. (Mivel a járvány miatt az most csökkent, így van néhány évünk erre, míg remélhetőleg visszaáll a növekvő tendencia.) – javasolta Banyár.
A nyugdíjkorhatár emelésével számolnak a magyarok a Prémium Pénztárak reprezentatív kutatása szerint is, a legpesszimistább fiatalok úgy vélik, ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.
A felmérés szerint a nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok a jövőbeni nyugdíjkorhatárt átlagosan 71 évre tették, ami jóval több a mostani szabályozás szerinti 65 évnél. A Prémium Pénztárak szerdai tájékoztatása szerint a most 18-24 évesek arra számítanak, hogy ők már csak 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A 25-34 évesek 73 évre teszik ezt, 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.
A felmérésből az is kiderült, hogy kifejezetten a nyugdíjas éveire a megkérdezetteknek csak 17 százaléka spórol. A nyugdíjhoz közelebb állóknál ugyanakkor jóval magasabb az arány, az 50-64 éveseknél már 31 százalék a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya.
A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai alapján a tagok között egyre inkább megjelennek a fiatalok, a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett. A belépéskori átlagéletkor egyébként 2021-ben 39 év volt. A tagok között a legnagyobb arányban, 34 százalékkal a 31-40 évesek képviseltetik magukat, a 41-50 évesek aránya pedig 33 százalék.
A Prémium saját adatai szerint az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: tavaly éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot.
A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4,8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21,7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.
