A május 29-i hajósbalesetben elhunyt matróz rokonai megrázó szavakkal emlékeztek a tragédiára.
Megkezdődött a tavaly május 29-én történt, 28 halálos áldozatot követelő hajóbaleset katasztrófáját okozó Jurij C. ukrán hajóskapitány büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Mint azt az Indirekt megírta, az előkészületi tárgyaláson Jurij C. ártatlannak vallotta magát és élni kívánt a tárgyaláshoz való jogával. Ha rögtön elismerte volna a bűnösségét, 9 év szabadságvesztéssel megúszhatta volna, így viszont 14 évig tartó börtönbüntetés várhat rá.
– Ott ültem az ukrán hajóskapitány mellett, aki meggyőződésem szerint felelős a bátyám haláláért. És volt képe azt mondani, hogy nem bűnös – nyilatkozta az Indirektnek Pethő Tibor, az elhunyt matróz, Pethő János öccse. – Még csak bocsánatot sem kért tőlem, ami végtelen gyávaságra, jellemtelenségre utal.
A bátyám tragikus halála óta az édesanyám egyre rosszabb állapotba került. Nem alszik, nem eszik, pánikrohamai vannak, emiatt sokszor hívtam hozzá mentőt. Most azért nem mertem elhozni a tárgyalásra, mert ha meglátja az ukrán kapitányt, biztos idegösszeroppanást kap. Így, hogy Janit a hullámsírba temettük, az édesanyám túlfélt engem, minden aggódását rám önti. Képtelen beletörődni, hogy Jani nincs többé.
A tárgyaláson talpig feketében jelen volt az elhunyt matróz élettársa, Mariann is, akivel együtt nevelték 13 éves kislányukat. Mariann úgy emlékszik vissza, hogy a közösen töltött két évből a legutolsó napjuk volt a legszebb.
– Janival aznap ünnepeltük a születésnapját, a lányunkkal hármasban egész nap az Állatkertben voltunk. Este dolgozni indult, a tragédia előtt még felhívott. Azt mondta, visszahív, amint kikötnek. Dehogy sejtettem, hogy ez az utolsó beszélgetésünk… Hogy soha többé nem láthatom őt – nyilatkozta az Indirektnek Mariann. – Aztán a neten értesültem a balesetről. Odarohantam a Margit hídhoz. Egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy Jani nincs többé. Csak akkor fogadtam el, hogy meghalt, amikor kiemelték a Duna hullámsírjából a holttestét. Azóta számtalanszor visszamentem a Duna-partra, ahol az utolsó perceit töltötte. Ma is azt kérdezem magamtól, miért éppen vele történt a tragédia? Amíg élek, örökké magammal hordom a fotóit, a holmijaihoz is ragaszkodom, semmit nem dobtam ki. Sosem bocsátom meg a Viking Sigyn kapitányának, hogy elvette tőlem Janit.”
A tárgyalás április 30-án tanúk és szakértők meghallgatásával folytatódik.
