Claudia ma osztotta meg a nagyvilággal, hogy míg ő viszonylag tünetmentesen, otthoni karanténban megúszta a betegséget, addig férjét, Ádámot szirénázó mentő vitte kórházba.
A műsorvezető könnyfakasztó sorokkal írta le a történteket a közösségi oldalán. „
Hosszú idő óta ez a kedvenc képem. Miért? Most, hogy már túl vagyunk a nehezén elmesélem 1 hónapos kálváriánkat. Amikor elkaptam a vírust és mindannyian otthon voltunk,megpróbáltam elszeparálódni.De mivel nem a Buckingham palotában élünk ez nem volt más mint: missonimpássziböl.Egy darabig úgy tűnt Ádám nem kapta el aztán a karanténunk végén tesztet csináltatott, ami pozitív lett. Már az elején látszott, hogy ugyanaz a vírus rá teljesen más hatással van. Nagyon köhögött, a többi tünet mellett. Várta türelmesen ahogy a protokollban meg van írva, hogy majd enyhülnek a tünetek. Nagyjából a köhögést kivéve minden eltűnt az ötödik napon. A köhögés nem csillapodott én pedig egyre inkább éreztem itt valami nincs rendjén. Már majdnem letelt az ő karanténja amikor rosszabbra fordult az állapota. Felszökött a láza és nagyon elesett lett. Azonnal hívtam az orvost aki szinte rám kiabált, hogy nyomban hívjak mentőt. Soha nem felejtem el a pillanatot amikor én elindultam egyedül a kisfiamért az óvodába a férjemet pedig egy szirénázó mentő vitte el ugyanazon az úton. Néhány óra múlva hívott Ádám -aki eddigre már beszélni is alig tudott- hogy nagy kiterjedésű tüdőgyulladása van és átviszik majd az intenzív részlegre. Biztos ismeritek azt az érzést amikor kirántják a szőnyeget a lábatok alól. Nekünk a rákövetkező napok ezzel a lebegéssel teltek. Próbáltam lavírozni a gyerekek a munka és a napi ezer telefon között Ádámmal. Esténként ültem egyedül a kanapén és csak sírtam. Amiért ezt most megosztjuk veletek az a végtelen szeretet, az odafigyelés és a szakértelem amit kaptunk. Köszönöm a sorsnak a barátainkat. Volt olyan aki éjjel vigyázott a gyerekeinkre mert el kellett mennem forgatni. Volt aki ugyanezt tette egész nap. Volt aki abban segített hogy Ádám kapjon egy kis hazait bent. De mindannyian a legfontosabbat tették a lelket tartották bennünk. És akik nélkül tegnap nem hozhattam volna haza: Az orvosok akik végigkísérték az egész betegségünket és a Korányi kórház ápolói, orvosai akik fáradhatatlanul azon küzdöttek, hogy a leggyorsabban otthon lehessen. Örök hálával tartozunk nekik. Így a végén tényleg csak egyet kívánok mindenkinek: Jó egészséget!”
