2021.07.24
Kinga, Kincső
Kezdőlap Belföld Rossz hír: egyre több gyógyszermaradvány kerül a Balatonba

Rossz hír: egyre több gyógyszermaradvány kerül a Balatonba

Az emberi gyógyszermaradványok szintje világviszonylatban mérve átlagos mértékű a Balatonban és annak vízgyűjtőjében. Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk a gerinctelenek szervezetében már változásokat okozhatnak – derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) új kutatásából.

A kutatók szerint már az alacsony koncentrációban, de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is valós biológiai kockázatot jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára. Ezért a felszíni vizek – kiemelten a Balaton – védelme érdekében fontosnak tartják, hogy a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezések vizsgálatára is figyelmet fordítsanak.

A gyógyszerfelhasználás mértékében évről évre jelentős emelkedés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a különböző nagyműszeres analitikai technikák érzékenysége is folyamatosan növekedett, aminek köszönhetően egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak. Ez lehetővé teszi a különböző fogamzásgátlókból származó szintetikus nemi hormonok kimutatását a be- és kifolyó szennyvízből, a felszíni vizekből és akár az ivóvízből is.

Az elmúlt években a témában publikált kutatások többsége az ösztrogén típusú szennyezések hatásait vizsgálta. Ezzel szemben eddig viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a progesztogének nem célszervezeteken – például vízi gerinctelen és gerinces fajokon – kifejtett élettani hatásairól. A most publikált vizsgálatokban a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit különböző koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel kezelték a kutatók. A kezelések során arra keresték a választ, hogy milyen változások figyelhetők meg az állatok szaporodásában és egyedfejlődésében, valamint milyen egyéb sejtes, molekuláris és viselkedési változások jelentkeznek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében szignifikáns változások figyelhetők meg egyebek mellett az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában. A nagy vízibolha vizsgálatai során is jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak. A kutatók az eredmények alapján felhívták a figyelmet, hogy mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos és növekvő szennyezés következtében a nem vagy csak nehezen lebomló perzisztens (tartósan fennálló) mikroszennyezők koncentrációja növekedni fog a jövőben.

“Ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását” – hangsúlyozták a BLKI kutatói. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányokat a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment című szaklapokban publikálták.

Indirekt/hazipatika.com