A magyar lakosság 58 százaléka nem képes lépést tartani a drágulással, közel harmada tud egyensúlyozni az infláció viharában, és soványnak mondható – mintegy 3 %-nyi – az a réteg, amely az elmúlt fél évben jelentősen tudott az anyagi helyzetén javítani.
A magyar felnőtt (18-79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete – állapítja meg az a reprezentatív felmérés, amelyet a G7 gazdasági portál és a Reacty Digital végzett május második felében.
Tehát míg ennek a rétegnek az anyagi pozíciója stagnált, a borúsabb anyagi helyzetben lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt mondta, nem változott a jövedelme. Ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték-csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja. Ide sorolható a válaszadók 18 százaléka, akik már egyértelműen leszakadóban vannak, hiszen ők azt mondták, csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai:
- 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,
- 32 százalékban szakmunkás végzettségűek,
- 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,
- és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.
A napos oldal ennél sokkal vékonyabb: a felmérés eredményei alapján a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelememelkedést jelzett, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, és reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve. Ám jelentősen árnyalja a képet, hogy nagynak mondható, 20 százaléknál is nagyobb jövedelemjavulást csak a válaszadók 3 százaléka jelzett.
Ezek szerint tehát a magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka nagyjából a víz felszínén tartja magát, a helyzetüket javítók között pedig van egy 3 százalékos réteg.
Mivel ebben a helyzetben kénytelen az ember visszafogni a költéseit, a kereslet általános visszaesése egyre komolyabb válságba taszítja a kereskedelmet és bizonyos szolgáltató szektorokat is. Fontos azt is megismerni, hogy ebben a gazdasági helyzetben min spórol a magyar? A Reacty felmérése szerint minden második magyar felnőtt kisebb mennyiségben vásárol élelmiszert, és/vagy olcsóbb termékeket választ a boltok polcairól.
A rezsin belül az áramfogyasztáson próbálnak a legtöbben spórolni, tízből hat ember jobban odafigyelt az elmúlt fél évben arra, hogy mennyi áramot használ. Minden második felnőtt figyel jobban a vízfogyasztásra, 46 százalék pedig a gázt fogyasztja tudatosabban a gazdasági helyzet miatt. Feltűnő, hogy még a több mint 10 százalékos emelkedést jelzők kétharmada is odafigyel arra, hogy kevesebbet vagy olcsóbban szerezzen be.
Tízből nyolc felnőtt próbál valamilyen egyéb dolgon spórolni jobban, mint fél évvel ezelőtt. A válaszadók több mint fele fogja vissza a különböző szolgáltatások igénybevételét (például étterem, fodrász), és minden második ember a nyaraláson, vagy egyéb szabadidős célú utazáson (is) igyekszik spórolni.
