Ma reggel sem maradt el a szokásos interjú a Kossuth Rádióban Orbán Viktorral. A miniszterelnök az előzetes hírek szerint az inflációt, az orosz–ukrán háborút és a migránskvótát érintő kérdésekről beszél.
A sokak által támadott tusnádfürdői beszéd kapcsán Orbán Viktor a következőket mondta:
– A politikában vannak stíluskategóriák, de ez egy szabadegyetem, ami kötetlen. Előadásnak mondanám, közös gondolkodásnak. Ezért a reakciók általában izgalmasabbak, mint maga a mondandó. Évek óta azt látom, hogy a liberálisok nem olvasnak, nem követik az eseményeket, nem fogadnak be új dolgokat, mindig a régi mantrát mondják. Ezért nem olyan éles a küzdelem a határokon belül. Pedig annyi új dolog történik a világban! Az új román miniszterelnök egy fiatal, agilis, jó vezető, találkoztam vele. A szlovák nehezebb eset, mert ott választások lesznek. A szlovák megközelítés más az elszakított területek kapcsán, nekünk 1100 éves történelmünk van. Ezt a kérdést a történészeknek kell megvizsgálni, nekünk a jövőre kell összpontosítani. Mi sok szép közös dolgot tudnánk csinálni az előttünk álló időszakban.
Arról, hogy az ország gazdaságilag a jövő nyáron visszatérhet a korábbi pályájára, a kormányfő így beszélt:
– A Covid alatt az életekért kellett harcolni, mellette pedig olyan gazdasági bajt kellett kezelni, amikor a munkalehetőségeket kellett megvédeni. A háború annyiban más, hogy az nem érte el a munkahelyeket, inkább – az energiaárak megemelése miatt – az infláció révén szorongatja a magyarokat. Egy dolgot tudunk tenni, hogy a rezsicsökkentés fenntartásával továbbra is védjük a családokat. Nagy teljesítménye a gazdaságnak, hogy egész Európában a magyar családok fizetik a legalacsonyabb rezsit. Úgy látom a június-júliusi adatokból, hogy megkezdődött az infláció letörése. Miközben az ország harcol az infláció ellen, a multik árspekulánsként ténykednek, amit felháborítónak tartok. Ez nyerészkedés. Kihasználják, hogy van mire hivatkozni, és miközben már nem indokolt az árak emelése, ők mégis folytatják azt, összejátszva a brüsszeli bürokratákkal. Emiatt szabtunk már ki 3 milliárd forintnyi büntetést. Állandóan jelen kell lennünk, szorítani és odacsapni.
Ha háború van, mindig van értelme békéről beszélni – véli a miniszterelnök.
– Elmondtuk már sokszor: ennek a háborúnak nem lehet nyertese. Ez már régen nem az ukránok háborúja, noha ők ontják a vérüket. Ukrajna szuverenitása már régen megszűnt, hiszen egyáltalán nincs bevétele az államnak. Ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát. Az Egyesült Államok döntésén múlik minden, hogy miként akar nekifutni a jövő évi választásoknak. A másik kérdés, hogy meddig bírja Európa. Az EU úgy tud pénzt előállítani, hogy a tagállamok bedobnak a közösbe. Csakhogy meddig bírjuk ezt? Hiszen padlón vagyunk gazdaságilag, ennek ellenére 100 milliárd eurót követel az EU. Eközben pedig a tagállamokkal szembeni tartozásait sem tudja kifizetni. Van egy okos szabály az EU-ban, ami azt mondja, a tagállamoktól lojális eljárás várható el, s nem lehet összemosni az egymástól különböző dolgokat. A teherbíró képességünk határán vagyunk. A közvélemény a békét követelné, de az országok vezetői a háborút támogatják. Demokráciában ilyen sokáig nem fordulhat elő: a népet nem lehet leváltani, csak a vezetőket. Ha nem akarják, hogy megbukjanak, változtatniuk kell a hozzáállásukon.
A háborút a kormányfő szerint többféleképpen lehetne kezelni.
– Amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, a Nyugatnak két lehetősége volt. Az egyik, hogy megpróbálja a konfliktust lokalizálni a két ország között, s nem engedi, hogy az egész rátelepedjen a nyugati politikára. Merkel asszony ezt tette, mi is ezt javasoltuk. Ma már más a helyzet, fegyvert és pénzt küldenek. Ahogy mondják, a Nyugat az utolsó ukrán katonáig harcol. Az egész orosz–ukrán háború ráül a világgazdaságra. Elvágják azokat a kapcsolatokat, amelyeken országok és emberek tízmillióinak jóléte múlik. Most már egyfajta gettósodást hirdetnek, hogy nem is olyan fontos, hogy ilyen remek kapcsolatok legyenek a különböző országok között. A háborútól vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz.
Orbán Viktor szerint a migráció megfékezése terén is újra kell gombolni a kabátot.
– Olaszország megváltoztatta a véleményét a migránsokkal kapcsolatban, majd hirtelen kapott 19 milliárd eurót az EU-tól. Abból a kasszából, amelyből mi nem kapunk. Ha beengeded a migránsokat, olyan emberek jelennek meg az országodban, akiket nem tudsz ellenőrizni. A számuk egyre csak nő. Egyszer csak azt vesszük majd észre, hogy ők vannak többen, és elkezded magad a saját hazádban kisebbségnek érezni. Ez tönkre tehet egy országot. Kívánom a migránspárti nyugati országoknak, hogy ne legyen igazam, ám mi nem akarunk részt venni egy ilyen kísérletben.
