Az egyetemek még az idén jelentős, több száz milliárdos részét megkapják a korábban számukra ígért 1200 milliárd forintnak, a működési forrásaikat pedig már a következő évtől csaknem 90 százalékkal növeli a kormányzat − mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Tihanyban, a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó elnevezésű közösségi találkozón.
A miniszter kijelentette, hogy a kormány minden korábbi állítását betartja a felsőoktatás többletforrásait érintően, azzal pedig szerinte jobban járnak az egyetemek, hogy ezt nem uniós forrásból kapják, mert annak bonyolultabb lenne az elszámolása. Kijelentette azt is, hogy az egyetemek továbbra is köztulajdonban vannak, csak közcélt szolgálhatnak.
A miniszter vitapartnere, Hiller István, az MSZP választmányi elnöke a feudalizmushoz hasonlította a felsőoktatás alapítványokba szervezését, mert csupán az azokat irányító kuratóriumok dönthetnek a saját megváltoztatásukról. Sérelmezte továbbá, hogy vidéken nem maradt állami felsőoktatási intézmény, és kijelentette azt is: a világ száz legjobb egyeteme között nincs olyan, amely államiból lett alapítványi fenntartású. Sorolta a térség állami fenntartású színvonalas egyetemeit, a bécsit vagy a prágait említve.
Gulyás Gergely ezzel szemben úgy véli, hogy az alapítványi forma hatékonyabbá teszi a működést, mert számos kötöttségtől mentesülnek az intézmények. Az atlétikai világbajnokság megrendezését firtató kérdésre Hiller István azt felelte: ha Fudan van, atlétikai világbajnokság nincs. Én azt szeretném, hogy atlétikai vb legyen, tehát nem akarom, hogy legyen Fudan.
Szerinte a kormány megszegte a fővárossal kötött megállapodását, és fojtogatja a magyar önkormányzatiságot.
Gulyás Gergely ugyanakkor azt mondta, örülne, ha lenne atlétikai vb „és egyébként lesz is”.
Hiller István bírálta, hogy az kap jelentős nyugdíjprémiumot, akinek magas a nyugdíja, szerinte igazságosabb elosztásra lenne szükség. Gulyás Gergely elmondta, hogy az erről szóló jogszabályt „önök hozták”.
A politikusok között vita alakult ki a foglalkoztatás kérdéséről is: míg Gulyás Gergely szerint egymillióval dolgoznak többen, mint „a baloldali csődkormányzás” idején, Hiller István azzal érvelt, hogy a foglalkoztatottak száma, és azoké, akik ténylegesen dolgoznak, nem fedi egymást.
A két politikus abban sem értett egyet, hogy napjainkban dolgoznak többen külföldön, vagy 2010-ben volt magasabb ez a szám. Gulyás Gergely szerint a trend 2016-ban megfordult, azóta többen jönnek haza dolgozni, mint ahányan elhagyják az országot.
Hiller István bírálta a kormány családtámogatási rendszerét is. Azon belül az otthonteremtési kedvezményről azt mondta: bár kedvezményt nyújtani helyes, annak elsődleges, demográfiai célja nem teljesült. Ugyanis az igénylőknek csupán 30 százaléka vette fel a támogatást úgy, hogy vállal még gyermeket. Hozzátette: kormányon azt fogja szorgalmazni, hogy ne töröljék el a támogatást, de tegyék lehetővé, hogy a legszegényebbek is élhessenek vele.
Gulyás Gergely erre azt felelte, hogy a baloldal 2002-ben is azt ígérte, hogy nem nyúl hozzá a családok támogatásához, majd mégis eltörölték azokat.
Indirekt/index.hu
