A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport – merthogy tényleg van ilyen – hétfőn hirdette ki az idei év szavait, amelyeket közösségi előfordulások, kutatások és ajánlások alapján választottak ki. Az év szava mellett mellett megválasztották az év „antiszavát is”, az év ifjúsági szavát és az év irodalmi szavát is.
Ennyi felvezetés után tudjuk, hogy szinte emberkínzás minden további szócséplés, ezért jöjjön a rettent hosszú nevű bizottság által kiválasztott szó. Ezek szerint 2025-ben az év szava, a világpolitikai folyamatokra rávilágító szóösszetétel:
a VILÁGRENDSZERVÁLTÁS.
„Az új fogalom Közép-Európa nyelveiben nincsen jelen, ami végső soron az eltérő politikai köznyelvre és történelmi tradícióra utal. Sokan bíznak abban, hogy az új szó által leírt folyamatok átviszik a magyarságot a történelem napfényesebb oldalára” – magyarázta a döntést az MTI-hez eljuttatott közleményben Balogh F. András, szerző, az ELTE habilitált egyetemi docense.
A szakértő szerint sokan bíznak abban, hogy az új szó által leírt folyamatok „átviszik a magyarságot a történelem napfényesebb oldalára” – írta meg az INDEX.
De nem állt meg itt a munkálkodásban a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, hanem megválasztotta az év ifjúsági szavát is, ami a „gósztol” lett, amely egyre gyakoribb viselkedésformát takar. A szó az angol ghostol vagy ghostingol kifejezések magyarosított változata.
Minya Károly nyelvész szerint az ártalmatlan formája az, ha valaki láthatatlan, nem vesz részt közösségi eseményben. Komolyabb pszichikai állapotra utal azonban, ha valaki váratlanul elmenekül, „felszívódik” egy probléma kapcsán. A köznyelvben a kifejezést általában arra használják, amikor valaki nem válaszol egy másik ember üzenetére.
„A köddé válás oka a problémák, a megküzdés, a felelősségvállalás elől való menekülés”
– magyarázza a szakértő.
