Egészen érdekes jelenségeket produkált a csütörtöki időjárás azon egyszerű ténynek köszönhetően, hogy felszíni nyomáson a víz 0 Celsius-fokon megfagy, folyékonyból szilárd halmazállapotúvá válik. Hazánkban pedig mínuszokkal, de legalábbis fagypont közeli értékekkel indult a nap, az eső pedig a két halmazállapot között táncolt.
A Dunántúl nyugati részén, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, illetve Somogy és Veszprém megye egyes részein kitartóan hullik az ónos eső, aminek csak a késő délelőtti, déli órákban vetett véget a felmelegedés. És nem is mindenhol. A három legnyugatibb megyénkre délelőtt másodfokú, narancs figyelmeztetés volt érvényben az ónos eső miatt, míg a legkeletibb országrész kivételével máshol elsőfokú volt a figyelmeztetés.
Ilyenkor a levegő hőmérséklete a magasban pozitív tartományban van, a felszínen viszont nulla fok alatti a hőmérséklet. A csapadék esőként éri el a talajt, és azonnal ráfagy a földre, a tereptárgyakra – magyarázza a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. Minél tovább áll fenn ez a különbség, annál vastagabb jégpáncél borítja a tájat.
Fagyott eső és jégeső
Sokan azonban arra lehettek figyelmesek, mintha kisebb kavicsok potyognának az égből, úgy hullanak a kisebb jégdarabok. Jégeső, gondolhatnánk, pedig nem az, hanem fagyott eső – nagy a különbség. Ez esetben a felszínközeli levegő hőmérséklete 0 fok alatti, felette enyhébb légréteg húzódik, majd még feljebb, ahonnan a csapadékot adó rétegfelhőzet húzódik, ismét a fagy az úr.
A fagyott eső hópehelyként indul, „útközben” felolvad és esőcseppé válik, majd mielőtt földet érne, kis jégtömbbé fagy.
Tipikus téli jelenség, ellentétben a kizárólag a meleg évszakokban kialakuló, sokkal dinamikusabb jégesővel. Ilyenkor gomolyfelhőből indulnak a csapadékrészecskék a gravitációnak engedelmeskedve, csakhogy a felmelegedett talajról érkező feláramlás „visszalöki” őket: mintha a földről fújna a szél a felhő felé.
A cseppek a felhőben fel és le cirkulálnak, miközben egyre több rétegben fagy rájuk a víz, ha egy ilyen jégdarabot szétvágnánk, a hagymához hasonló héjas szerkezetet látnánk. Mindez addig folytatódik, amíg elég nagyra nem híznak, hogy a rájuk ható gravitációs vonzás legyőzze a feláramlást.
A szakember kiemeli, a feláramlás sebessége elérheti a 70-80 m/secundumot, a nagyobb darabok akár 30-40 „héjból” is állhatnak, ezek jó 10-15 centiméter átmérőjű jégtömbökként zuhanhatnak közénk.
Holnaptól aztán jelentős változás indul, hétvégére pedig már igazán enyhe idő köszönt ránk sok esővel.
Indirekt/24.hu
