Még a mentőautóban, az életveszélyes helyzetet elhárító orvosi beavatkozás közben is rátámadott néhány lódarázs egy fiatal nőre. Hajnalka éppen akkor nyerte vissza az eszméletét: ha még egy csípést kapott volna, nem élte volna túl a darázstámadást.
„Meg kell találni a gyilkos darazsak fészkét!” Harcot indított a püspökladányi Tolvaj Hajnalka a környékén megbúvó darazsak ellen. A város közepén, belterületen, egy elhagyott ház padlásán, tetején lehet a fészek, közel a város strandjához, a nyári rendezvényeknek helyt adó főtérhez. Hajnalka már megtapasztalta, mit okozhat akár egy lódarázs csípése is, ma is retteg attól, hogy vajon még egy támadást túlélhet-e?
– Július 22-én este egy barátomat kísértem ki, zseblámpával világítva, amikor a fényt látva rám támadt egy hatalmas darázs – mondta a Blikknek a rovartámadás áldozata. – Már napok óta láttam, hogy estefelé 5-6 hatalmas rovar kószál a kertemben. Igyekeztem messze elkerülni őket, tartok a darazsaktól. Joggal, mert ez most azonnal csípett, percek alatt bedagadt a szúrás helye, majd az arcom is, a torkom is, levegőt sem kaptam, az eszméletemet is elvesztettem. Szó szerint halálfélelmem volt, mint később mondták, nem alaptalanul. Szerencsére a mentők hamar kiértek, negyven percen keresztül próbáltak lelket verni belém, oxigént kaptam meg kétfajta szert a darázscsípés által kiváltott allergiás rohamra. Amikor a mentő elindult volna felém a karcagi kórházba, a rohamkocsiba is beszállt két lódarázs, óriási riadalmat okozva, nem csak én a mentősök is megijedtek. Szerencsére már jól vagyok, de nem nyugodtam meg, alig merek kijönni a házamból, félek, hogy még egy támadást nem élnék túl.
Tolvaj Hajnalka nem csak azt nem szeretné, ha őt nem csípné meg több lódarázs, attól is tart, hogy mást is megtámadhatnak a bogarak. Szerinte a háza közelében, a város belsejében lehet a fészek, egy elhagyott házban vagy melléképületben, a tulajdonos sem sejti, kik költöztek be hozzá. Az esetről szólt a tűzoltóknak, amatőr méhész háziorvosának és a helyi önkormányzatnak is, de egyelőre nincs megoldás, nem keresi senki sem a darázsfészket. Hajnalkának nincs annyi pénze, hogy egymaga kihívjon egy specialistát, ráadásul előbb a fészket kell megtalálni. Azt reméli, ha a történetét olvassák a helyiek akkor megindulhat egyfajta összefogás, megkereshetik a fészket és el lehet hárítani az életveszélyes helyzetet.
– Ha szólnak, hogy megtalálták, honnan repülhetnek ki a darazsak megyek, a nap 24 órájában, s azonnal intézkedek, hiszen ez tényleg nem játék – magyarázta a Blikknek Boros Tibor, darázsirtó és méhbefogó. – Ha egy helyről, egy falon levő lyukból vagy a tető alól 4-5 darázs repül ki, akkor mögötte már egy focilabdányi darázsfészek is lehet. Nem érdemes betömni a lyukat, mert a darazsak képesek áttörni a falat is. Romboló, támadó rovarok, házilag, amatőrként nem szabad próbálkozni az elűzésükkel! 10-15 ezer rovar is lehet egy ilyen fészekben, ha többen támadnak egyszerre, még allergiásnak sem kell lenni a halálos csípéshez.
A tűzoltóság ma már nem vonul ki darázsirtáshoz vagy méhmentésre, ők is azonnal szakembert hívnak, s csak a helyszínt biztosítják, a veszélyben levő polgárok kimenekítésében segítenek. Ugyanakkor a tűzoltóknak van egy listájuk, a leghamarabb, legközelebb elérhető darázsirtókról, őket hívják, ha megvan egy fészek.
– A meleg nyár, a kánikula miatt több a darázs, keresik a hűvös helyeket, a vizet, emiatt fordulnak elő gyakrabban a kertekben, házak falainál – magyarázza a szakértő. – Évek óta melegebb a nyár, több a darázs, márciustól novemberig lehet számítani a támadásukra. A francia- és a lódarázs a legveszélyesebb. Darazsat nem lehet befogni, ha veszélyesek az emberre, muszáj a fészkükkel együtt megsemmisíteni őket, elképzelni is rossz, mi történik, ha például egy kisgyermekbe mar bele egy darázs. Veszélyesebb mint a medve, mert az nem jön be a kertbe, nincs belőle több millió és ellentétben a darázzsal, nem is támad az emberre csak azért, mert meglátta.
Indirekt/Blikk
