A Roszatom állítólag már levélben jelezte a magyar kormánynak, hogy elállna a paksi atomerőmű bővítésétől. Ha a felek nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről, az építkezéshez nem igényelnek pénzt, vagy nem végeznek munkát, és így nem keletkezik számla, akkor sem az orosz, sem a magyar félnek nem kell fizetnie.
A Roszatom az orosz–ukrán háború kezdete után levélben jelezte a magyar kormánynak, hogy elállna a paksi atomerőmű bővítésétől, értesült a 24.hu. A lap oroszországi forrása úgy tudja, hogy Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatója vis maiorra hivatkozva levélben jelezte az elállási szándékot.
A nem hivatalos magyarázat szerint pedig az orosz–ukrán háború miatt állítólag Oroszország nem szorgalmaz befektetést az Európai Unió területén, mert az szankciók áldozata lehet. A magyar és az orosz kormány közötti megállapodás értelmében a 12,5 milliárd euró költségűre tervezett atomerőmű-beruházásából 10 milliárd eurót fedez orosz hitel. A kölcsönt 2046-ig kellene visszafizetni.
Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a Miniszterelnökség sem válaszolt a lapnak az ügyben küldött kérdésekre. A Bács Zalán vezette Rosatom Central Europe Kft. viszont cáfolta a portál értesüléseit.
A Paks II projekt megvalósítása az ütemterv szerint folytatódik. A Roszatom az orosz-magyar kormányközi hitelmegállapodás alapján teljes terjedelemben teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, beleértve a projekt finanszírozásának biztosítását. – írta a cég, hozzátéve, hogy az elvégzett munkáért a kifizetés az Oroszországi Föderáció területén történik meg a hitel terhére, ezért az orosz bankokat az ukrajnai orosz offenzíva miatt sújtó szankciók nem befolyásolják a projektet.
A megállapodás alapján éves hitelkeretet állapítanak meg, a felhasználandó hitelösszegről a költségvetési időszak előtt pedig legalább hat hónappal meg kell egyezni. A 24.hu szerint a megállapodás szövege úgy is értelmezhető, hogy nem kell felmondani a szerződést, az magától is elhalhat.
Ha ugyanis nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről, az építkezéshez nem igényelnek pénzt, vagy nem végeznek munkát, és így nem keletkezik számla, akkor sem az orosz, sem a magyar félnek nem kell fizetnie. Ugyanakkor azt sem tiltja semmi, hogy ha nem mondják fel a szerződést, nem érkezik a hitel, akkor is tovább dolgozzanak az erőműberuházáson. A magyar állam – ahogyan például az uniós támogatások esetében szokta – előfinanszírozhatja a munkálatokat.
