Az építőipart is elérte a válság. A magyar állam eddig összesen 284 építőipari beruházást függesztett fel 2100 milliárd értékben, ami jelentős elbocsátásokhoz is vezetett.
„Számításaink szerint 2022-es áron durván 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam” – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke
Az ÉVOSZ úgy becsüli: a beruházások elhalasztása 2023-ban és 2024-ben átlagosan 15 százalékkal csökkenti az építőipar munkalehetőségeit volumenben. Az állami megrendelések szűkülése nagy mértékben érinti a mélyépítési alágazatot, hiszen itt a közösségi megrendelők vannak túlsúlyban: e területen már egyértelműen látszik, hogy 20 százalékkal biztosan csökken a jövő évi munkalehetőség, ez évi áron számítva. A vasútépítéseknél pedig ennél is nagyobb, 20 százalék feletti lehet a visszaesés.
A rendelésállomány visszaesése alapján nehéz megjósolni, hogy mekkora elbocsátások várhatóak az ágazatban, amely 148 ezer aktív vállalkozással összesen 375 ezer embert foglalkoztat – értékelt a 24.hu-nak az elnök.
Annyi biztos, hogy a leépítési hullám első jelei már most láthatók a tervezői és mérnöki feladatokat végző vállalkozásoknál, hiszen a legdrasztikusabb mértékben a tervezési és előkészítési munkák torpantak meg.
Az ÉVOSZ-nak már vannak adatai az elbocsátásokról, de senkit nem akarok elrettenteni – hárította el a részletekre vonatkozó kérdést Koji László, aki általánosságban annyit mondott: ha egy vállalkozásnak 20 százalékkal csökken a piaci/építési lehetősége, akkor nem lesz képes tartani a létszámot, hiszen az ágazat költségein belül a legnagyobb, 50 százalék körüli az élőmunka költsége. Első körben pedig a be nem tanított segédmunkásokra lesz a legkevésbé szükség.
„Az építőipar kieső megrendeléseit elvileg a lakossági és magánpiacról pótolni lehetne, azonban a lakosság a fizetőképessége határához ért. Jelen pillanatban igen komoly finanszírozási problémával küzdenek a magánmegrendelők is, a hazai befektetők masszívan kivárnak az áremelkedések miatt. A megtakarítások ugyancsak az infláció miatt nem elegendőek, így a lakásépítésekhez, lakásfelújításokhoz mindenképp hitelekre lenne szüksége. Kétszámjegyű hitelkamatok mellett viszont az emberek többsége nem fog eladósodni” – figyelmeztetett Koji László, aki szerint 2023-24-ben beomlik a lakásépítési piac, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több, mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget.
Az ágazat tavaly 22 ezer új és 250 ezer felújított lakást adott át, és az idén is minimum 17 ezer új építésű és legalább 250 ezer felújított lakással számol, állami segítség nélkül azonban ezek az értékek 50 százalékkal csökkenhetnek 2023-ban – prognosztizálja az ÉVOSZ.
