Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól, a csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről – fogalmazott Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint Magyar Érdemrend kitüntetések átadásán hétfőn az Országházban.
Áder János felidézte, hogy az áprilisi törvények szentesítése után az újonnan választott Országgyűlés megalakulásakor, az országgyűlési nyitányra készült cikkében Kossuth arról értekezett, hogy a magyarok békére vágynak. De a szabadságért, a békéért vállalják a veszélyt is, készek áldozatot hozni. Ez pedig a további munkához szükséges erőnek „kimeríthetetlen forrása”.
Mint hozzátette, Kossuth akkor még okkal bízott abban, hogy az a munka, amit a kormány és az Országgyűlés elvégez, az ország minden polgára számára értéket teremt. Akkor még úgy tűnt, hogy minden feltétel adott, hogy az ország békében gyarapodjon, gazdasága megerősödjön, a polgári átalakulás kiteljesedjen.
Az államfő, emlékeztetve arra, hogy őszre a magyar szabadságot már fegyverrel kellett védeni, úgy fogalmazott: egy becsapott nemzet próbálta érvényre juttatni alkotmányos, törvényes igazát. A gazdasági gyarapodást szolgáló programot háttérbe szorította a háború.
Világos után 18 év politikai békétlenség következett. A munka – amit a szabadságharc kényszerűen megszakított – csak a kiegyezés után folytatódhatott. 1867 után Magyarország újra maga dönthetett a saját sorsáról. A kiegyezés megteremtette a békés alkotómunka feltételeit. Olyan növekedés vette kezdetét, amely természetes módon adott teret a tehetségnek, a teljesítménynek – mutatott rá Áder János.
Az államfő a kitüntetettekhez fordulva azt mondta, sokan vannak ma itt, az Országház Kupolacsarnokában, akik átéltek, átélhettek hasonló változást. 1990 után a szabadság esélyt teremtett: a politikai béke, a jó kormányzás, a gazdasági fejlődés, az alkotás lehetőségét adta meg. A most kitüntetettek pályája ezt követően teljesedett ki. Magyarország szabadsága biztosította az alkotómunka szabadságát.
„Az 1990-ben visszanyert szabadságunk – az Önök munkája révén – nemcsak megerősödött, de meg is sokszorozódott” – méltatta a kitüntetetteket az államfő.
Áder János úgy fogalmazott, a személyes szabadság kiteljesedése meghozta a közösség szabadságát is. „Életünk igényesebb, tudásunk pontosabb lett. Nemzetünk gyarapodóvá válhatott” – mondta az államfő, aki hozzátette azt is, hogy a most kitüntetettek személyes eredményei ma már a magyarság közös kincsei.
„A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól. A csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről” – hangsúlyozta az államfő, aki Kossuth Lajos szavait idézve úgy fogalmazott: „mindez kimeríthetetlen forrása közös szellemi, gazdasági, lelki erőnknek”.
Áder János beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „Tégy minden jót, ami tőled telik; s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess: lelkedet eszközökkel gazdagítani, szüntelen igyekezzél”.
A köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével együtt adta át az Országházban.
Kossuth-díjat kapott:
- Bahget Iskander fotóművész
- Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész
- Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár
- Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész
- Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
- Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró
- Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
- Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
- Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja
- Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
A Kossuth-díjat megosztva kapták a Kodály Vonósnégyes tagjai: Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész.
Széchenyi-díjat kapott:
- Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár
- Bányai Éva pszichológus, professor emeritus
- Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus
- Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár
- Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár
- Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus
- Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár
- Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár
- M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus
- S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár
- Szenti Tibor író, etnográfus
- Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár
- Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár
