Hamarosan másodfokon is ítéletet hozhat a bíróság az emberölés áldozatává vált VV Fanni ügyében. B. László másodfokon akár 35 évet is kaphat.
Ahogy arról a Blikk beszámolt, Novozánszki Fanni ügyében a bíróság 2022. júliusában B. Lászlót emberölés bűntettének elkövetése miatt – annak ellenére, hogy a lány holtteste sosem került elő – életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. A feltételezett elkövető már akkor jelezte a bíróságnak, hogy nem hajlandó elfogadni a döntést, és fellebbezéssel él.
A döntés után Fanni családjának ügyvédje nyilatkozatában azt fejtegette, hogy melyek lehetnek a következő lépések:
„Az ítélőtábla számításaim szerint talán 2023 februárjában hozhat ítéletet, a másodfok után pedig még mindig lesz mozgástere B. Lászlónak, mehet tovább harmadfokra is, ha nem tetszik majd neki a másodfok ítélete. Az ügy akkor a Kúrián dől majd el, legkorábban 2023 őszén. Ennyit kell várniuk Fanni szüleinek arra, hogy végre lezáruljon ez a borzalom és megkezdhessék lányuk elvesztésének fájdalmas feldolgozását.”
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség később közleményében arról számolt be, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik VV Fanni ügye. A másodfokú tárgyalásra információk szerint idén májusban kerülhet sor. Ekkor dőlhet el végérvényesen, hogy B. László élete végéig rácsok mögött marad-e, vagy 25 év múlva feltételesen szabadlábra kerülhet.
Fantasztikus dolog, hogy a törvényszéki bírónő nem torpant meg attól, hogy nincs holttest, csak közvetett bizonyítékok (azokból azonban egy halom) álltak rendelkezésre, és meghozta az ebben az ügyben egyetlen meghozható, helyes ítéletet – mondta most a Ripost megkeresésére, dr Lichy József, a Novozánszki család jogi képviselője.
„Bízunk benne, hogy a Fővárosi Ítélőtábla is bizonyítottnak látja majd, hogy B. László előre megfontolt szándékból szabadult meg Fanni élettelen testétől, és ezért életfogytig tartó börtönbüntetést kap. Nem akarok nagy szavakat használni, de úgy gondolom, ha az ítélőtábla ezt a döntést hozza, akkor az a hazai jogrendszerben egy modern és korszakos döntés lesz, egyfajta jogfejlődés. Hiszen még nem volt arra példa, hogy holttest nélkül a törvényszék és az ítélőtábla is egyhangúlag megállapítja a vádlott felelősségét. Volt már holttest nélküli ítélet, például a darnózseli hentes ügyében, aki feldarabolta a felségét, de ott nem minden fokon volt elmarasztalás. Korábban kétszer is felmentették, majd másodfokon halált okozó testi sértésért 7 év börtönre ítélték. Ezt a döntést írta felül a Kúria tavaly októberben hozott ítélete, ahol szándékos emberölésért 21 év fegyházat kapott” – tette hozzá a lapnak az ügyvéd.
A jogász azt is elmondta, hogy ha a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyja a Fővárosi Törvényszék tényállását, vagyis holttest nélkül is meg lehet állapítani az emberölést, akkor helye van súlyosításnak is, így még öt, de akár 10 évet is rá tehet az elsőfokú, 25 éves börtönbüntetésre.
