A szakértői vélemény alapján a gázolást feltehetően nem lehetett volna elkerülni.
A Debreceni Járásbíróság május 9-én felmentette azt a férfit, akit halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádoltak, és aki a vád szerint áthajtott egy kéregető életmódot folytató emberen 2021 januárjában az Árpád téren, mivel nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a bűncselekményt elkövette – adta hírül a haon.hu.
A bírói indoklásban elhangzott, hogy a vádlott 2021. január 22-én 17 óra 49 perckor borult, esős időben, éjszakai, működő közvilágítás melletti fényviszonyok között, sűrű forgalomban, nedves, vizes, töredezett aszfaltburkolaton haladt Volkswagen Touareg típusú személyautójával az Árpád téren a Bem tér felől a Kassai út irányába 36-37 kilométer/órás sebességgel.
A középső és a belső forgalmi sávok terelővonalánál tartózkodó sértett mindenféle külső hatás nélkül ott korábban arccal előreesett, és a balra kanyarodó, valamint a balra-egyenesen haladó sávokat elválasztó terelővonalon, az úttest tengelyére 45-60 fokos szögben, a vizes úttesten feküdt sötét ruházatban.
A vádlott a középső forgalmi sávból a belső-balra kanyarodó forgalmi sávba sorolása közben észlelte akadályként a földön fekvő sértettet, aki felett fékezés nélkül, egy balra történő kormánykorrekcióval próbált áthaladni. A vádlott gépjárművének kerekeivel átgördült a közepes fokú alkoholos befolyásoltság alatt álló 60 éves sértett háttájékán, aki olyan súlyos traumás sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítását követően életét vesztette.
A baleset után a vádlott továbbhajtott a Kassai út irányába, de amikor a következő útkereszteződésnél forgalmi okból megállt, egy sofőr felhívta a figyelmét, hogy balesetet okozott, mert elütött valakit. Ekkor a férfi megfordult, visszament a helyszínre, ahonnan az időközben kiérkező rendőrök egyike elküldte.
A vádlott gyanúsítotti kihallgatásán elmondta, a balesetet nem észlelte, a járművét már a helyszínen átnézték, azonban azon semmilyen sérülés nem volt, így a rendőrök hazaengedték. Folytatólagos kihallgatásán utalt arra, hogy meglepődött, amikor jelezték neki, baleset részese lehetett, mert azt nem észlelte, pedig a járművében éjjellátó rendszer is van, ami élőlény észlelése esetén 300 méterről jelez, továbbá fékasszisztens is található benne, ami akadály esetén automatikusan blokkoló fékezést vált ki, és ezek az aktív biztonsági rendszerek működtek, de nem jeleztek semmit.
A férfi a tavaly novemberi vallomásában elmondta, a balesettel érintettségét nem vitatja, azonban továbbra is hivatkozott arra, hogy a baleset előtt a sértettet nem látta, csupán azt észlelte, hogy közvetlenül a kocsi előtt van egy fekete zsák. Amikor ezen a zsákszerű valamint áthaladt, az felkeltette ugyan az érdeklődését, de nem érezte, hogy az autóhoz ért volna valami, nem döccent az autó, bár megjegyezte, hogy ez egy légrugós autó.
Az eljárás során több tanút is meghallgattak. Volt, aki látta, amikor a sértett elesett, más a baleset utáni állapotról számolt be. Emellett számos szakértőt meghallgattak, bizonyítási kísérletet is végeztek, kamerafelvételeket elemeztek. A bíró elmondta, a bizonyítási eljárás eredményeként a terhelt vonatkozásában speciális KRESZ-szabályszegés nem volt megállapítható, ugyanakkor a baleseti veszélyhelyzetet a sértett felróható magatartása idézte elő.
A bíróság álláspontja szerint az adott közlekedési szituációban egy földön fekvő, sötét ruházatban lévő, mozdulatlan személyre nem kell számítania a sofőrnek.
A vádbeli eseménysorozat úgynevezett bonyolult közlekedési szituációnak tekinthető, mert kanyarból kijövet kiszélesedik az út, sávváltáshoz kell készülődnie a vezetőnek, így az előttes és a mögöttes forgalmat, továbbá a fényjelzőkészüléket is néznie kell. A váratlanul felbukkanó forgalmi akadály felismerése nem egyszerű, hanem úgynevezett választásos reakció kiváltására volt alkalmas, hiszen a sofőrnek döntenie kellett, hogy kormányzással, fékezéssel vagy egyéb módon kerülje el a balesetet. A bíró részletezte, hogy milyen távolságról volt felismerhető alakként az elhunyt, és milyen fékezési módokkal lett volna elkerülhető a baleset, és megállapította, hogy a szakértői vélemény nyomán nem tehető olyan nyilatkozat, amely azt támasztaná alá, hogy késedelem nélkül, fékezés esetén a baleset kétséget kizáróan elkerülhető lett volna.
Az április 28-i tárgyalási napon az ügyész perbeszédében elmondta, a sofőr vezetéstechnikai értelemben túlképzett, járműve prémium kategóriájú, biztonságtechnikailag jól felszerelt, amely azt a hatást keltheti a gépjárművezetőben, hogy ha hibázunk is, azt majd a gép orvosolja.
Kiemelte, hogy a vádlott visszatért a baleset helyszínére, és azt is, hogy a kéregető életmódot folytató, erősen ittas személynek semmi keresnivalója nem volt az úttesten.
A büntető közlekedési jog gyakorlata kialakította azt az elvet, hogy a más által előidézett veszélyhelyzet nem megfelelő módon történő elhárítása nem eredményezhet felróhatóságot a gépjárművezető részéről, de azt vizsgálni kell, hogy ha bármilyen elhárító magatartást tanúsít, akkor elkerülhető lenne-e a baleset. A meglévő adatokat elemezve az ügyész szerint intenzív fékezés esetén féktávolságon kívül, esetleg határán észlelhető volt a sértett, és mivel a vádlott nem tanúsított jogi értelemben balesetelhárító magatartást, így a bekövetkezett sajnálatos eredményért felróhatósága megállapítható. Indítványozta, hogy bár a vádirat a felfüggesztett szabadságvesztést írja elő a vádlottnak, lehetőséget látott az egyel gyengébb büntetési nem alkalmazására is, vagyis a próbára bocsátásra. A büntetés kiszabása körében súlyosító körülményt egyet sem tudott mondani. Hozzátette, ilyen példás előélettel, gyakorlattal, tapasztalattal, rendezett viszonyokkal rendelkező vádlottat rég látott.
Kiemelte továbbá, hogy a kéregetők zaklatják a gépjárművezetőket, és ez nem normális helyzet.
A védőügyvéd szerint jelen eljárás nem a vádlott miatt folyt, nem a férfi teremtette a helyzetet, hanem az ittassága miatt az úton eleső, mozdulatlanul fekvő személy, így indítványozta, hogy mentsék fel a vádlottat. Kifejtette, a vádlott rengeteget vezet, megélhetése a jogosítványa, és valószínűsíthető, jó vezetői készségekkel rendelkezik, ezt bizonyítja a balesetmentesen megtett rengeteg kilométer. Úgy vélte, az emberek nagy része ezt a balesetet nem tudta volna elkerülni. Kiemelte, a vádlott kereste a rendőrséget, elmondta a történteket, próbálta illusztrálni a helyszínt, majd a rendőr elküldte őt.
A vádlott az utolsó szó jogán közölte, őszintén sajnálja, hogy belekeveredett ebbe a halálos közúti balesetbe. Tudatta, az elejétől kezdve maximálisan partner volt mindenben, együttműködött a hatóságokkal. Kitartott amellett, hogy egy fekete, kukászsákszerű valamit látott, ami átlós irányban volt a földön. Ha az egy ember lett volna, egy picit „magasabb dimenziója” lett volna, akkor a vészfékasszisztens jelzett volna. Jobbra tartással viszont nem tudta volna kikerülni ezt a valamit, mert a mellette lévő sávban közlekedtek autók. Hangsúlyozta, ő sajnálja a legjobban, hogy ilyen szituációba került, de nem tudta volna másképp csinálni.
A vádlott és ügyvédje elfogadta az ítéletet, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, így az nem jogerős.
