Az éjjel óraátállítás, hajnali 2-ről 3-ra kell tekerni az órák mutatóját, így egy órát veszítünk.
Az óraátállítás gondolata egészen az ókorig vezethető vissza, hiszen már az ókori Rómában is másként osztották be az idejüket az emberek az évszakoktól függően. Az idővel egyre komolyabban fontolgatták az óraátállítást, majd a 20. század elején vezették be hivatalosan is: először csak a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. Itt már a fő oka az energiatakarékosság volt.
Később egyre több ország döntött hasonlóképp: Nagy-Britanniában például a második világháború idején ismerték fel, hogy az óraátállítás jelentős üzemanyag-megtakarítással jár. Ezután ez egyre népszerűbb lett, pláne a 70-es évek energiaválságakor.
Ám ma már többen úgy gondolják, az óraátállítás több kárral jár mint haszonnal. Leginkább az egészségünkre van rossz hatással, épp ezért nem véletlen, hogy vasárnap hajnalban állnak át az órák, hogy a lehető legkevesebb ember érezze a hatását. Azonban így is bőven akad olyan, akinek ilyenkor felborul az alvási ritmusa, amely kihat a közérzetére az átállást követő néhány napban. Ilyenkor fáradtabbnak érezhetjük magunkat, nehezebben koncentrálunk, s a stresszre is hajlamosabbak vagyunk. Idén ráadásul nagyobb erre az esély, tekintve, hogy március 26., szombat áthelyezett munkanap.
Az idő múlásával egyre inkább elenyészővé váltak az előnyei a káros hatásokkal szemben, így a közelmúltban jelentős mértékben felmerült az óraátállítás gondolata; 2018-ban az Európai Bizottság egy javaslatot is elfogadott a megszüntetésről. A tagállamok 2019 elejéig dönthettek volna arról, mely időzónába szeretnének tartozni, ám ez a határidő túl szűkösnek bizonyult, ezért 2021-re halasztották. A koronavírus-járvány miatt azonban ez is csúszik, és egyelőre bizonytalan, hogy meddig.
