Az életkor után a túlsúly a második legjelentősebb kockázati tényező a COVID-19 megbetegedésben. Mutatjuk, miért betegszenek meg súlyosabban az elhízottak, mi megy végbe a szervezetükben, mennyi az esélyük a felépülésre, és hogyan mérsékelhetik a kockázatát annak, hogy a koronavírus okozta betegség súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen.
A 15 év feletti magyar lakosság 58,2 százaléka túlsúlyos (34,3 százalék) vagy elhízott (23,9 százalék) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019-es adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy közel 5,7 millió emberre nézve potenciálisan nagyobb veszélyt jelent az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 megbetegedés. Hangsúlyozzuk, potenciálisan, hiszen az elhízáson túl olyan egyéb tényezők is befolyásolják a betegség kimenetelét, mint a kor, a nem, vagy a meglévő krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.
Az idősek és a férfiak közt több az elhízott
Ahogyan azt sorozatunk korábbi részeiben már megírtuk, a kor szempontjából a 60 év felettiek számítanak kitettebbnek. Ennek egyik oka, hogy a korral gyengül az immunrendszer védekezőképessége, a másik, hogy körükben az idő előrehaladtával nő a krónikus betegségek száma, ezek pedig együtt, de külön-külön is fokozzák a súlyos vagy végzetes kimenetelű COVID-19 rizikóját. Nem elhanyagolható tény azonban, hogy mind az immunrendszer gyengülése, mind a krónikus betegségek kialakulásának hátterében jelentős szerepet játszanak a súlyproblémák. A KSH adatai alapján tudható, a 65 év felettiek 42,5 százaléka túlsúlyos (testtömeg indexük 25 és 30 közötti), míg 29,9 százalék, azaz majdnem minden harmadik ember a korcsoportból elhízott (BMI-értékük 30 feletti).
Érdemes azonban a kor mellett a nemi arányok tekintetében is megvizsgálni a lakosság elhízási statisztikáit, mivel a férfiak veszélyeztetettebbek a járványban, így tehát nem mindegy, hogy mennyit rontanak még esélyeiken a súlyproblémák. Az adatokat áttekintve láthatjuk, a 15 év feletti magyar férfiak 40,1 százaléka túlsúlyos, és további 25 százaléka elhízott, ami összehasonlítva a nők 29,2 és 22,7 százalékával, láthatóan rosszabb arányt mutat.
A lélegeztetőgépre kerülők 90 százaléka túlsúlyos
Bár Magyarországra vonatkozóan eddig nem látott napvilágot olyan átfogó kutatás, mely a túlsúlyosok arányát vizsgálta volna a kórházba került COVID-19-betegek között, Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyettes, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője korábban az Inforádiónak nyilatkozva arról beszélt, „az eddig lélegeztetőgépre került betegek 90 százaléka erősen túlsúlyos volt”. Hasonlóképp híján vagyunk a hazai koronavírus-áldozatok esetében is az ilyen információknak, mivel az elhunytakat és alapbetegségeiket listázó adatbázisban túlsúly vagy az elhízás csak viszonylag ritkán szerepel. Ennek ellenére a fent kifejtettek okán feltételezhető, hogy az elhunytak jelentős része is érintett lehetett.
HIRDETÉS
E feltételezést az is alátámasztja, hogy statisztikai adatok alapján Európában a magasvérnyomás-betegség kialakulásának hátterében 55 százalékban, míg a 2-es típusú diabétesznél 80 százalékban áll az egészségesnél magasabb testtömeg. A magyar áldozatok többsége pedig az említett betegségek egyikével, de gyakran mindkettővel együtt élt megfertőződése előtt is, mely már önmagában is megnövekedett egészségügyi kockázatot jelentett. Az elhízás ugyanis számos betegségre hajlamosít az említett hipertónián és cukorbetegségen túl is, ráadásul azok, akik jelentős súlytöbblettel élnek rövidebb várható élettartammal kell szembenézzenek. Minderről bővebben dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke beszélt a HáziPatikának egy korábbi interjúban.
Valóban ennyire rossz a helyzet?
A pandémia tavaly márciusi kezdete óta számos tanulmány jelent meg, mely az elhízás és a SARS-CoV-2 okozta COVID-19 kapcsolatát vizsgálta. Elég csak végiggörgetni az Elhízás Világszövetség (World Obesity Federation) híreit, hogy lássuk, hány különböző országban bizonyították, a túlsúlyos emberek körében jóval magasabb a súlyos COVID-19-cel kórházba kerülők aránya, ahogy többen kerülnek közülük intenzív osztályra és lélegeztetőgépre is. Tucatnyi amerikai, valamint a többi közt angol, ír, olasz, dél-afrikai és kínai vizsgálatok is rendre ugyanarra a következtetésre jutottak: minél magasabb egy ember testtömeg-indexe (BMI), annál nagyobb az esélye, hogy ha elkapja a koronavírust, akkor súlyos vagy végzetes kimenetelű legyen nála a COVID-19.
Ennyivel nagyobb az esélye, hogy belehalnak
A University College of London kutatói szerint például 40 százalékkal nagyobb a koronavírus-fertőzéssel összefüggő kórházi kezelés kockázata a 25 fölötti BMI-érték esetén. A 30-as vagy annál magasabb testtömeg indexű embereknél ez az arány már 70 százalékkal nagyobb, míg a súlyosan elhízottnak számítóak (35 fölötti BMI-től) körében több mint duplájára emelkedik a kórházi kezelés szükségességének rizikója a normál súlyú betegekkel összevetve.
Az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) egy korábbi a koronavírus-fertőzés és a túlsúly kapcsolatát vizsgáló átfogó tanulmányban az addigi kutatási eredményeket összegezve úgy becsülte, azok, akiknek a testtömeg-indexe 35 és 40 közötti 40 százalékkal nagyobb eséllyel halnak bele a COVID-19-be, mint normál súlyú társaik, míg a 40 feletti BMI-értékű embereknél ez a rizikó már 90 százalékkal nő.
De miért?
Kezdetben a kutatók még csak találgattak: vajon azért végzetesebb az elhízottak körében a COVID-19, mert a túlsúly negatívan hat az immunrendszerre? Vagy a súlytöbblet akkora plusz terhet ró a tüdőre, amely csökkenti a kapacitását? Esetleg az elhízottak körében gyakoribb krónikus betegségek, a hipertónia és a diabétesz tehetők felelőssé? Végül a tanulmányok rávilágítottak, mindezen tényezők nem választhatóak el egymástól, sőt tovább árnyalják a képet a már említett rizikófaktorok is, mint a kor, a nem vagy az etnikum.
A tüdőkapacitást is befolyásolja
Az elhízás alapvetően képes befolyásolni a tüdő kapacitását, mivel a zsírszövetek mennyiségének növekedésével egyenesen arányosan nő a mellkasra, a tüdőre, a rekeszizomra nehezedő nyomásis, mely megnehezíti a légzést. Gondoljunk csak arra, ha túlsúllyal élünk mennyire megterhelő csak felmenni a lépcsőn, vagy szuszogások közepette tudjuk csak bekötni a cipőnket, mert a hasunk előrehajolva nyomja a tüdőnket, így alig kapunk levegőt. Ha azonban valaki már alapból nehezebben lélegzik, egy olyan felső-légutakat és tüdőt érintő fertőzés esetében, mint a COVID-19 eleve csökkent esélyekkel veszi fel a harcot. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a súlyos koronavírus-fertőzötteknél a gépi lélegeztetés során a bevett gyakorlat, hogy hasra fordítva kezelik a betegeket, és ez sem olyan egyszerű az elhízottaknál, akkor is még mindig csak e problémakör felszínét kapargatjuk, hiszen a látható nehézségeknél jóval több gondot okoznak a szervezetben sejtszinten történő folyamatok.
Indirekt/hazipatika.com
