Hajmeresztő szintet ért el októberben az élelmiszerek drágulása. A 40 százalékos átlagon belül 9 termékfajtának 50 százaléknál is jobban emelkedett az ára. Van miből válogatnia a kormánynak az újabb ársapkák bevezetésekor. Az átlagos infláció már 21,1 százalékos, és ez még messze nem a vége.
A 2022. szeptemberi 20,1 százalék után októberben 21,1 százalékra ugrott a fogyasztói árak éves növekedése a Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai szerint. A legjobban ebben a hónapban is a háztartási energia és az élelmiszer drágult. Az árak egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek.
Az augusztus 1-jétől hatályos rezsinövelés most is durván éreztette a hatását, a háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 51,1, a tűzifáé 57,7 százalékkal növekedett.
Az élelmiszerek árának emelkedése korábban elképzelhetetlen szintre nőtt. A drágulás átlagosan is 40 százalékot tett ki egy év alatt, az előző hónaphoz képest pedig 4,3 százalékos volt a növekedés. Az élelmiszereken belül az alábbi termékek ára nőtt legjobban egy év alatt:
tojás 87,9 százalék
kenyér: 81,4 százalék
tejtermékek 75,4 százalék
sajt 74,7 százalék
vaj és vajkrém 71,2 százalék
száraztészta 58,6 százalék
margarin 58,0 százalék
péksütemény 54,7 százalék
édesipari lisztesáru (kekszek) 53,4 százalék
A többi áru közül a tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9 százalékkal nőtt.
A lakásjavító és -karbantartó cikkekért 29,4, a mosó- és tisztítószerekért 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal többet kellet fizetni, mint egy éve. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a lakbér pedig 13,1 százalékkal került többe.
Az élelmiszereknél már az is látszik, hogy még nagyobb áremelkedés lesz. A Privátbankár novemberi eleji Árkosár-felmérése szerint e hónap elejére újabb, korábban elképzelhetetlennek tűnő szintre gyorsul az élelmiszerek áremelkedésének üteme: most 42,7 százalékkal többe kerül a családi nagybevásárlás, mint egy éve. A tojás, a kenyér és a sajt ára a két és félszeresére emelkedett egy év alatt a vizsgált hipermarketekben. 34 ezer forint alatt már nincs családi nagybevásárlás, közben az árstop miatt egyre több helyen üresek a polcok.
A legfrissebb, november 3-i vásárlásokon alapuló felmérésükben 30 élelmiszert árát vizsgálták meg. Ez alapján egyetlen hónap alatt is több mint 1600 forintot, bő 5 százalékot drágult a nagybevásárlás három hazai hipermarketnél. Átlagosan 10.256 forinttal többet kell a kasszáknál hagyniuk ugyanazért a kosárért, mint 2021 novemberében. A legdurvább áremelkedést a vizsgált üzletekben egy év alatt a tojásnál (159 százalék), a kenyérnél (147 százalék) és a sajtnál (144 százalék) tapasztalták – írja a Bank360.hu.
A forint értékállóságáért felelől Magyar Nemzeti Bank szeptember végén bejelentette az alapkamat-emelések befejezését, de azóta az infláció tovább nő. A forint árfolyamának rendkívüli romlása miatt októberben kénytelen volt 18 százalékra növelni az irányadó kamatot, aminek nyomán az euró árfolyama mostanra visszasüllyedt a korábbi szintje, 400 forint közelébe, és a dolláré is nagyjából ott van. Ha ez így marad, legalább innen nem kap az infláció újabb nyomást.
A 18 százalékos kamat nyomán a bankok is folytatták a hiteldrágításaikat. Ezek hatására a személyi kölcsönök ajánlatai kedvezmények nélkül már 15 százalékos hiteldíjjal (THM) kezdődnek. A lakáshitelnél pedig egyre inkább a 9-10 százalékos vagy még magasabb thm-ek a jellemzőek, ennél olcsóbban már csak magas jövedelemmel és extra vállalásokkal lehet jelzáloghitelt kapni.
A húsz százalékot jóval meghaladó és még nem tetőző infláció láttán biztosra vehető, hogy az őszi hónapokra bekövetkezik a reálbérek csökkenése, hiszen az utolsó ismert adat, az augusztusi már csak 0,9 százalékos reálbér-emelkedést mutatott, ám az azóta megismert áremelések ezt felemésztik majd.
