A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján a fűtési szezon után alig 1,2 milliárd köbméter földgáz maradt a hazai tárolókban, és ilyen alacsony töltöttségre az elmúlt öt évben nem volt példa. 2018-ban 1,5 milliárd köbméter volt betárolva – igaz, akkor még a fogyasztás is kisebb volt –, de a mostani szint negyede a 2020-as 4,4 milliárd köbméteres szintnek.
Az Mfor összesítése szerint a helyzet a következő időszakban sem lesz jobb, mivel a földgáz ára csak nagyon lassan normalizálódik, és a nálunk is irányadónak tekintett TTF-gáz, amely a háború előtt 15–20 euró között mozgott, egyelőre messze van ettől a szinttő és a tőzsdei jegyzése továbbra is száz euró felett áll (MWh).
Az ár mellett az ellátásbiztonság is kérdéses, hiszen napirenden van az orosz földgázszállítmányokra kivetett embargó ügye, miközben az európai országok jelentős része nem rendelkezik kiterjedt földgázmezőkkel. Emellett az sem mellékes, hogy az egyes országok energiamixében eltérő arányban, de összességében kiemelt szerepe van a földgáznak.
Az Európai Uniónak minimális eszköze van az árak letörésére, ugyanakkor az ellátásbiztonság érdekében komoly előrelépés született. Egy hónapja ugyanis az Európai Bizottság arról határozott, hogy javaslatot tesz: az év végére 80, 2023-tól pedig 90 százalékos kötelező uniós gáztartalékot vezetnének be az adott év november 1-jétől. A lépés célja az lenne, hogy a feltöltött európai tározókból ne csak azok az országok tudjanak gázt kivenni, amelyek területén találhatóak, hanem a kisebb kapacitásokkal rendelkező környező államok számára is tartalékot biztosítson. Itthon viszont egyelőre nagyon kicsi a töltöttség, kérdés, mennyire javítható ez a következő fűtési szezonig.
A testület március végén leszögezte: a jelenlegi magas villamosenergia-árak kiváltó okait közös európai fellépéssel kell kezelni a gázpiacon. Az uniós bizottság májusban terjeszti elő az energiaellátás biztosítására és az energiaárak kezelésére vonatkozó részletes tervét. Közölték: az Európai Bizottság készen áll arra, hogy javaslatot tegyen egy uniós szintű energiamegtakarítási tervre.
Természetesen a tervek további kérdéseket vetnek fel, amelyek kapcsán komoly egyeztetések folynak. A feltöltési kötelezettség ugyanis jelentős anyagi teherrel jár a mostani magas árak mellett. Eközben az sem tisztázott, hogy ha a tárolók tulajdonosai más országoknak (vagy azok szolgáltatóinak) gázt adnak át a fűtési szezonban, azt milyen áron tudják majd megtenni. Hiszen nekik sem mindegy, hogy ez számukra potenciális nyereséggel vagy veszteséggel jár majd.
A fogyasztás arányához képes Magyarország rendelkezik Európában az egyik legnagyobb tárolói kapacitással, így számunkra különösen nagy jelentősége van a bizottság végső döntésének. A napokban a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Ságvári Pál, az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) legutóbbi ülésein ennek hangot is adott.
„Magyarország nagy tárolói kapacitásokkal rendelkezik, éves fogyasztása több mint 50 százalékát is képes tárolni, így az adottságaink lehetővé teszik, hogy más tagállamokkal is együttműködjünk. A kötelező gáztárolási kvóta és költségviselés tekintetében azonban olyan szabályozást támogatunk, ami egyensúlyt teremt azok között a tagállamok között, amelyeknek nagy tárolási kapacitása van, illetve azok között, amelyeknek külföldi tároltatásra van szükségük” – mondta a szakember.
Ez lefordítva azt jelenti, hogy Magyarország olyan módon tudja elképzelni a kötelező tárolási kvóta szabályozását, ha méltányos módon oszlanak meg a beszerzési és tárolási költségek.
