KezdőlapBelföldHoppá: akár már jövőre EU-s minimálbér lehet nálunk is

Hoppá: akár már jövőre EU-s minimálbér lehet nálunk is

Jövőre Magyarországon is bevezetik az európai minimálbért.

Már tartanak az intenzív tárgyalások az európai minimálbér magyarországi bevezetéséről. A kormány azt szeretné, ha a részletekről idén megállapodnának, így a 2024-es minimálbér összege már az EU kritériumai szerint lenne meghatározva – tudta meg a Napi.hu. Sokan várhatóan csalódnak, mivel az uniós szabály önmagában nem hoz érdemi bérfelzárkózást.

A lap értesülései szerint az uniós minimálbér-irányelv gyakorlati megvalósítása nem könnyű feladat, mivel nemcsak a kötelező legkisebb bér összegét érinti, hanem

  • a szociális párbeszédet;
  • a szakszervezetek megerősítését;
  • az érdekképviseletek bevonását a munkavállalókat érintő döntéshozatalba;
  • valamint a munkahelyeken kötött kollektív szerződések számának jelentős növelését.

A teljes hazai minimálbérrendszert felülvizsgálják a szociális partnerek, több elképzelést is megvizsgálva.

Az egyik ilyen lehetőség, hogy az Európai Unióban egyedülálló kettős magyar minimálbérrendszer megszűnne, és a legtöbb nemzeti minimálbérrel rendelkező tagállamhoz hasonlóan egyetlen összeg lenne a kötelező legkisebb bér.

Egy ilyen döntés ugyanakkor sok konfliktussal járhat, összességében viszont jelentősen javulna az alacsony jövedelmű háztartások helyzete.

Kétféle módon lehet átalakítani a mostani rendszert:

A garantált bérminimum lesz az új minimálbér. Ebben az esetben az idén 232 ezer forintos minimálbér megszűnne, és a középfokú végzettséghez kötött bérminimum lenne az új kötelező legkisebb bér, vagyis az idei összeggel számolva 296 400 forintnál kevesebbet nem kereshetne egyetlen munkavállaló sem. Ez önmagában 27,7 százalékos béremelést jelentene a most minimálbért keresőknek, ehhez adódna hozzá a januári emelés mértéke.

Új minimálbér a korábbi két összeg súlyozott átlaga alapján. A hivatalosan minimálbért kereső munkavállalók száma nagyjából 250 ezer fő, míg a garantált bérminimum közvetlenül 830 ezer főt érint. Ezek figyelembevételével az új minimálbér – az idei összegek szerint – 281 ezer forint lenne. A gyakorlatban így a minimálbéresek fizetése 21 százalékkal nőne. A bérminimumosok sem járnának rosszabbul, mivel feltételezhető, hogy a szokásos év eleji emeléssel már az ő fizetésük is nőne.

Ugyanakkor az egységesítés módja kevésbé lényeges, mivel jövő januártól egyébként is emelkedik a minimálbér összege.

A minimálbér-rendszer átalakítása komoly konfliktussal járhat, ám összességében jó hatással lehetne a magasabb keresetekre is, és érdemben nőne a szociális juttatások összege.

Ha a garantált bérminimum lenne az új minimálbér, akkor – az év eleji, inflációkövető emelést is figyelembe véve – jövőre egy munkavállaló sem kaphatna legalább bruttó 310 ezer forintnál kevesebbet. A lépés eredményeként a minimálbér januártól 33,5 százalékkal nőne.

A garantált bérminimum összegéhez viszonyítva a bérnövekedés 4,6 százalék lenne. Ennél kisebb korrekcióval nem érdemes számolni, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzésében 3,5-5,5 százalék közötti inflációval számol.

Az Eurostat adatai szerint a hazai minimálbér – euróban számolva – a második legkisebb az Európai Unió tagállamai közül, egyedül Bulgáriát előzzük. Az uniós statisztikai hivatal 400 forintos euróárfolyammal számol, így a magyar legkisebb keresetet 578 euróban állapítja meg.

Ha nem a minimálbér összegét, hanem a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimumot vennék figyelembe a statisztikák, akkor már jóval kedvezőbb lenne a kép, idén – az Eurostat által alkalmazott árfolyamon – 741 euró lenne a magyar minimálbér. Ez már bőven az uniós középmezőnyt jelenti, nyolc országot tudnánk magunk mögött. A magyar minimálbér nagyjából a lengyellel egyezne meg, megelőzve Csehországot.

Noha megközelítőleg 18 százalékra nőne a minimálbérért dolgozók aránya a foglalkoztatottak körében, az arányuk még mindig nem lenne kiugróan magas a többi uniós országgal összevetve. Romániában a munkavállalók közel harmada dolgozik minimálbérért.

Szerteágazó hatása lenne a minimálbérrendszer átalakításának. Ha 33,6 százalékkal emelkedne a kötelező legkisebb kereset összege januártól, akkor

  • a szociális juttatások;
  • gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások;
  • a fogyatékkal élők;
  • vagy az álláskeresők ellátásának összege is nagyot nőne.

Szintén emelkedne az állami vállalatok vezetőinek fizetése, vagy az őstermelők jövedelme. Ennek oka, hogy a minimálbér összege befolyásolja a legtöbb juttatást, egyes kereseteket, de több területen az adókedvezmények értékhatára is a minimálbér alapján számolandó.