KezdőlapCímlapEl a kezekkel Milák Kristóftól 

El a kezekkel Milák Kristóftól 

Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja szerint az úszófenomént egyszerűen csak békén kellene hagyni.

Milák Kristóf beszél hozzánk, csak sokan nem értik. Mi lenne, ha békén hagynánk, ha mindenki leszállna róla? Mi lenne, ha mindenki elfogadná őt úgy, ahogy van? Olyannak, amilyen” – kezdi a bejegyzését Fürjes Balázs.

„Hány olimpiai aranyat és ezüstöt kell még nyernie ahhoz, hogy elfogadjuk: ő a maga, különös útját járja, így arat diadalt, így szerez dicsőséget a nemzetnek és örömöt a magyaroknak? És ha nem akar nyilatkozni, akkor nem nyilatkozik, és ennek szabad így lennie, mert Kristófnak szabadságában áll. És különben is: Kristóf beszél hozzánk, a maga nyelvén, csak sokan nem akarják ezt elfogadni és nem hajlandók megérteni őt”.

Fürjes szerint ő „a teljesítményével üzen. Helyette eredményei beszélnek. Beugrik a vízbe, drámai csatában ezüstöt nyer, egy másik drámai küzdelemben, ötvennél még negyediknek fordulva pedig olimpiai aranyat. Még csak 24 éves, de már mindkét éremből kettőt is begyűjtött. Teljesítményt tett le az asztalra – sok kritikusa mit is ért el eddig…?” – tette fel a kérdést.

„Amikor átadhattam neki az ezüstöt a 200 pillangó után, biccentettem egyet a dobogó legfelső foka felé és azt mondtam neki: Kristóf, nagyon szépen köszönjük, amit tett! Ha akarja, vissza tudja venni a trónt. Ön képes rá és csak Magán múlik. – Két nappal később 100-on meg is tette. Ha akarja, megteszi majd 200-on is” – írta Fürjes, majd úgy folytatta:

„És ha nem akarja, az is rendben van. Az ő élete, az ő döntése. Tokióban és Párizsban is az egyetlen magyar, aki két érmet is nyert, a négyből kettő arany. Csodabogár? Lehet. Melyikünk nem az… Csak mi nem nyerünk olimpiai érmeket. Nemhogy négyet, de egyet sem”.

„Itt az ideje, hogy mindannyian elfogadjuk: Kristóf mindenkinek az úszásával üzen, ő az úszásával beszél hozzánk, az ő nyelve a pillangózás, és ha nem akar, akkor igenis nem nyilatkozik és nem áll szóba az újságírókkal a vegyes zónában. Megvan rá a szabadsága, és bőven meg is dolgozott érte”.

Mi lenne, ha minden sportvezető és újságíró elfogadná és gyakorolná az athletes first olimpiai alapelvet, mi lenne, ha Milák Kristófnak szabad lenne Milák Kristófnak lennie? Engedjük el ezt az egész nyilatkozósdit és szurkoljunk neki a jövőben is! El a kezekkel Milák Kristóftól, hajrá, Milák Kristóf! Hajrá, magyarok!