Nem hozott eredményt a hétfői egyeztetés, ezért kedden este hat órától – épp a Don Giovanni előadásának kezdetekor – sztrájkba képnek az Operaház dolgozói.
Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke szerint lehetséges, hogy az előadás elmarad, ám az sem kizárt, hogy a kezdés egy vagy akár másfél órát is csúszik. Becslése szerint a zene- és énekkarral együtt 100-200 főt érint a sztrájk a Don Giovanni kapcsán. Hozzátette: azt nem tudja, közülük hányan szüntetik be a munkát, csupán reméli, hogy minél többen.
– Azt tapasztalom, egyszerűen félnek az emberek sztrájkolni, holott ez alaptörvénybe iktatott jog – mondta el az ODFSZ elnöke. – A sztrájk következményeitől tartanak, nem hisznek abban, hogy egy ilyen tettnek nem lehet rájuk nézve hátrányos következménye mondjuk egy létszámleépítés esetén. Az operaházi munkabeszüntetést nehezíti, hogy maga az intézmény nem ad ki közleményt a sztrájkról, így a nézők csak hallomásból tudhatnak róla, ha tudnak egyáltalán – árulta el Bárány a Népszavának. A portál úgy tudja, az Operaház nem számol a kedd esti Don Giovanni elmaradásával.
Az Operában február óta esedékes a sztrájk, ugyanis az ODFSZ közleménye szerint „a munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseiket, a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni”. A Népszava úgy tudja, 2009 óta nem volt bérfejlesztés, csupán a művészi munkakörre vonatkozó juttatások növekedtek, ezen felül a korábbi kollektív szerződésüket Ókovács Szilveszter főigazgató eltörölte.
– Nem csak az inflációkövető bérről van szó, a kollektív szerződésre azért van szükség, hogy az intézmény ne zsigerelhesse ki a dolgozóit – jelentette ki a szakszervezeti elnök, aki szerint a korábbi szerződésekben szerepelt egy részlet a nyári üzemszünetről is.
– Az operaházi munka rendkívül megerőltető gyakorlatilag minden munkatárs számára, beleértve a művészeket, táncosokat, zenészeket, énekkari tagokat, nem beszélve a háttérdolgozókról: ügyelőkről, kellékesekről, díszítőkről. Az egy hónapos nyári üzemszünet az évad terhes időszakait kompenzálja, ez a fajta szünet a világon több helyütt gyakorlat, ennek hiányában a munkáltató lényegében azt követeli meg a dolgozóktól, hogy non-stop, egész évben a rendelkezésére álljanak. Az Andrássy úti zenés színház repertoárja állandóan változik, legtöbbször idegen nyelvű darabokkal dolgoznak, ami a színpadra lépőknek állandó tanulással jár, emellett önképzéssel, melyet az Opera nem kompenzál sem pénzben, sem időben. Egy átlagos munkavállaló helyzetével összemérhetetlen egy operaházi dolgozóé. Mindezért a rengeteg munkáért jár az az egy hónap, amit a munkavállalók a maguk épülésére tölthetnének el, az Opera vezetése még ennek biztosítására sem hajlandó – tette hozzá Bárány, aki szerint a háttérdolgozókat is erősen megviseli a munka, ugyanis gyakori, hogy hajnalig dolgoznak a másnap délelőtti előadás díszletével.
– Meghonosodott és rendszeressé vált az éjszakai munka, melyet nem szabadna hagyni, hiszen orvosilag igazolt, mennyire rombolja az egészséget. Ennek korlátozásában is próbálunk eredményt elérni, hiszen a hajnali órákban még a tömegközlekedéssel való hazajutás sem biztosított. Arról nem is beszélve, hogy életek múlhatnak azon, hogyan végzik a díszítők a munkájukat. A Nemzetiben történt baleset is igazolta, mennyire fontos a díszlet biztonsága, nem engedhető meg, hogy a díszítők rendszeresen kialvatlanul dolgozzanak – jelentette ki.
