Az angol futballválogatott olyat tett, amire a szövetségi kapitányuk, Gareth Southgate korosztálya nem volt képes. A Wembley-ben legyőzték Németországot. Anglia egy hosszú, átkos periódust tört meg. A magyarok csoportjából az összes továbbjutó kiesett.
Óvatosan kezdte mindkét csapat az első félidőt. Az angolok azért próbáltak aktívabbak lenni, de jól felépített, gyors támadásból elég keveset lehetett látni. Lehetett volna úgy lezárni az első félidőt, hogy a németek voltak aktívabbak, de a 16. percben Sterling nagy lövése és Neuer védése adott okot arra, hogy felszisszenjenek a drukkerek. Egy cseppet sem volt izgalmas a meccs, a két tizenhatos között pattogott a labda, de helyzetek nélkül.
A legnagyobb helyzetet Harry Kane hagyta ki, Sterling indítását vitte be a 16-oson belülre, keresztül vezette a kapus előtt, de Hummels még oda tudott érni, így hosszú lett a labda, Kane nem érte utol. Akármennyire is nyugodtaknak tűntek az angolok, az a pszichológiai fegyver, hogy a futballt 22-en játsszák és mindig a németek nyernek, most is igaznak látszott.
Az angolokban ott maradt a soha el nem múló feszültség, de így is eljutottak helyzetekig. A 75. percig pedig a gólig is lejutotta. Addig adogattak a német fal előtt, míg Raheem Sterling lövésig jutott el. És Sterling jól lőtt, a hosszút lőtte ki.
Ott volt a meccslabda Thomas Müller lábában: egy ajándék labdát kapott, de mellé lőtte. Óriási lehetőség volt, noha ez is angol hibából született.
Jött a meccs véghajrája. Az angolok most már minden idegszálukkal az eredmény tartására törekedtek. A németek támadtak elkeseredetten, az angolok pedig igyekeztek az összes kontrát kihasználni.
Harry Kane pedig meglőtte az első gólját az Eb-n. Nagyon nagy gátlásokat felszabadítva ezzel az angol csapatban. Ilyen fontos meccsen 47 éve nem nyertek az angolok.
Azért az is érdekes ez az eredmény, mert abból a „halálcsoportból”, amelyben a magyar válogatott szerepelt, a három továbbjutót azonnal kiverték, azaz egyik sem jutott a legjobb nyolc közé.
Indirekt/Blikk
