Végeláthatatlannak tűnő műtétsorozatok, lelki tortúra és összetört álmok: a ráknak a mai napig nincs kifejezett ellenszere, így mindazt a küzdelmet, amivel a gyógyulás jár, csak az ismeri, aki már átesett rajta. Érdi Noéminek háromszor is meg kellett küzdenie a kórral.
– 2005-ben, 30 évesen diagnosztizáltak először emlőrákkal – kezdte a most 45 éves Noémi. – Egy nap csomót tapintottam ki a jobb mellem fölött, ám először hazaküldtek azzal, hogy izomhúzódás. Egy másik orvosnál kiderült, hogy 4. stádiumú rákom van, ami átterjedt a nyirokrendszerre. Megoperáltak, levették a mellemet, majd összesen 7 kemoterápiát, 30 sugárkezelést és szteroidokat kaptam. Utóbbi miatt 30 kiló jött fel rám, valamint nyiroködéma alakult ki a jobb karomon.
Noémi nagyjából két év alatt lábalt ki a betegségből. 2009-ben azonban, még mielőtt plasztikázták volna a mellét, a másikon ismét csomót fedezett fel.
– Akkor már, mondhatni, rutinosan álltam hozzá. Szerencsére nem volt áttét, de így is 6 kemoterápiával és 25 sugárkezeléssel járt. Ekkor már én kértem, hogy a biztonság kedvéért vegyék le a mellemet. Végül 2014-ben plasztikázták meg mindkettőt. Ezután hat év telt el felhőtlenül, mígnem 2020-ban hirtelen nőni kezdett a hasam.
Egy ultrahangvizsgálat során az orvosok petefészekrákot fedeztek fel. A daganat a hashártyájára is átterjedt, egy vizsgálat során pedig kiderült: egy női szerveket érintő, örökletes genetikai mutáció az oka, hogy Noémi harmadjára is lebetegedett.
– Kivették a méhemet, petefészkemet és a petevezetékemet, valamint lefejtették a hashártya érintett részét. Hat kemoterápián vagyok túl, az utolsó egy hónapja volt. Szerencsére sugárt nem kaptam, a genetikai hajlam miatt egyéves immunterápiát kezdtek el – meséli Noémi, aki mindezek után is képes pozitívan látni a dolgokat. – Próbáltam magyarázatot találni arra, miért ver a sors, de rájöttem, nem bánkódni kell, hanem felvenni a kesztyűt. Segíteni szeretnék minél több sorstársamnak. Ennek érdekében blogot is indítottam Facebookon Harmadik menet – csak pozitívan címmel.
A nőnek sokat segítenek a barátai, a családja, és egy kiskutyát is örökbe fogadott. Ugyanakkor mindig lesz egy betöltetlen űr a szívében, hiszen gyereke nem lehet, örökbe fogadni a betegsége miatt nem akar.
– Amik a legnagyobb löketet adják a mai napig, azok az első orvosom szavai. Azt mondta: Lesz még magából ronda öregasszony. Ez volt eddigi életem legszebb bókja.
Indirekt/Blikk
