A koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke munkásságát kitüntetéssel ismerte el az Emberi Méltóság Tanácsa.
Az Emberi méltóságért kitüntetéssel ismerte el Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus munkásságát pénteken Budapesten az Emberi Méltóság Tanácsa. A díjazottat Bajkai István országgyűlési képviselő (Fidesz) méltatta, aki beszédében kiemelte: amilyen hirtelen érte a ma emberét a koronavírus, olyan gyorsan derült ki, hogy a tudósok már hosszú ideje keresik a hasonló betegségek gyógyításának lehetőségeit. Bajkai István hangsúlyozta: az emberiség ugyanolyan hálával tartozik a kórházakban helyt álló egészségügyi dolgozóknak, mint azoknak, akik a laboratóriumokban kutatták éjt nappallá téve a vírus ellenszerét. „Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobbikára” – méltatta Karikó Katalint, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert. Karikó Katalin beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára megannyi neves előd után ezt a kitüntetést megkapni. A biokémikus felidézte, hogy több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide.
Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd miután 1985-ben megszűnt a munkahelye úgy döntött, hogy külföldön folytatja a pályafutását. A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS kutatással foglalkozni, amit először még nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó-Weissmann technikának hívnak és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja. Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el alkalmazni a tudását, a vírusokat kutatni. „Az Egyesült Államokban sem volt mindig könnyű az élet, hiszen olyan tudományterületet választott, amelyben sokan nem hittek” – mondta Karikó. A kutatóbiológus már nyolcadik éve folytat kísérleteket munkacsoportjával Németországban, ahol az mRNS más típusú alkalmazásait kutatják, amellyel például a rákos betegségeket vagy szívelégtelenségeket is kezelhetnék – adta hírül a Blikk.
