A színésznő két éve kishíján meghalt, öt hónapig nem mehetett sehová, azóta átértékelte az életét.
„Két évvel ezelőtt egy borzalmas betegségen estem át, azóta másképp látom a világot. Ott feküdtem félhalottan az ágyban, nem szeretek rá emlékezni, de azóta nekem nem minden nap, hanem minden perc ajándék! – árulta el a színésznő a Sláger Kult műsorvezetőjének, Szani Rolandnak. – Közel öt hónap volt számomra ez a leállás, de bizonyos szempontból jól elvoltam. Egy darabig azt játszottam, hogy felöltöztem, mintha indulnék valahova, felsütöttem a hajamat, majd tálcára tettem a pompás reggelimet és úgy fogyasztottam el, mintha csak egy szálloda teraszán lennék. Egy hét után ezt meguntam, így jött az, hogy színházba készülök. Felvettem olyan ruhadarabjaimat, amik talán még sosem voltak rajtam. Pesze nem mentem, sehova, egy percre sem hagytam el az otthonomat, csak a készülődésre koncentráltam, mert nem akartam elhagyni magamat. Aztán elővettem az eddigi darabokat is, megnéztem mire emlékszem még. Egész jól teljesítettem, 84 évesen a nappali közepén, papucsban szavaltam Gertrudis szerepét a Bánk bánból. Így telt az idő” – írta a napidoktor.
„Persze, nálam is voltak hullámvölgyek. Megéltem egy háborút, hasonló volt a félelem most is, csak épp egy láthatatlan „ellenségtől”, a vírustól. Aggódtam a gyerekeim, az unokáim miatt, hogy mi lesz velük. Míg én olyan voltam, mint egy ketrecbe zárt oroszlán, igyekeztem másokat felvidítani telefonon. Ha bánatom van csak kisírom magam, aztán megy minden tovább” – tette hozzá Pásztor Erzsi.
