Sokan nem tudják azonban, hogy a nagyértékű, 150 ezer forintnál drágább ajándékok után milyen esetben kell, és nem kell megfizetni az illetéket.
Miközben több hullámban, durván megemelkedett rengeteg termék ára az utóbbi években, a nagyértékű ajándék értékhatára változatlanul 150 ezer forint. Így egyre több magyarral eshet meg, hogy egy drágább ajándék – akár mi ajándékozunk, akár minket ajándékoznak meg – illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az ajándékozási illeték mértéke pedig nem csekély, 18 százalék – kivéve, ha lakhatási célú ingatlan ajándékozásról van szó, ez esetben 9 százalék – írta a Pénzcentrum.
A karácsonyi ajándékok között rengeteg olyan klasszikust találunk, amelyek után már esélyes, hogy illetéket kell fizetni. Ha kiposztoljuk ezeket az ajándékokat az internetre, a NAV is könnyen megtalálhatja, és felszólált küldhet az illeték megfizetésére. A legjellemzőbb ilyen ajándék a jegygyűrű, melyet szokás lett karácsonykor átadni. Mivel az ajándékozó és ajándékozott még nem állnak rokoni kapcsolatban, és a gyűrű sokszor nagyobb értékű, így illetéket kell utána fizetni. Ezt azonban rengetegen nem is sejtik.
Nemcsak a jegygyűrű, vagy más ékszerek, hanem már az okostelefonok, tévék, laptopok, bútorok, háztartási eszközök, járművek, stb. is gyakori ajándéknak számítanak, értékben gyakran meghaladják a 150 ezer forintot. Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, és fizetőeszköz, értékpapír is, melyeknek az ajándékozása 150 ezer forint értékhatár felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást! Tehát mindegy, hogy egy Herendi porcelán étkészletről, egy elektromos bicikliről vagy egyszerűen egy vaskos lexikonba rejtett pénzes borítékról van-e szó. Mindenképpen el kell számolnunk a NAV felé.
