Duda Ernő szerint leginkább a középiskolások és az egyetemista korúak azok, akik terjeszteni tudják a koronavírust.
Egy nyugdíjas nem találkozik annyi emberrel egy év alatt, mint egy középiskolás vagy egy egyetemista egy átlagos héten, így szerinte ezekre a korcsoportokra kell koncentrálni, hogy ne robbanjon be a negyedik hullám.
– Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, 1-2 hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg – mondta a Pénzcentrumnak a virológus, aki szerint akár két hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet. .
Az, hogy az iskolákba szeptember első napjaiban szerveznek oltásokat, szerinte nem volt rossz döntés, de sokkal jobb lett volna, ha ezt már korábban megteszik.
– Én azt javasoltam, hogy a nyári táborokba szervezzenek oltási kampányt, mindenhol van orvosi felügyelet, be lehetett volna oltani rengeteg gyereket – magyarázta.
Duda a maszkviselést nem tenné kötelezővé az órákon, mert ha valaki ül és csendben van, az valószínű nem terjeszti a vírust. Azt is javasolta, hogy amíg az idő engedi, órák alatt hagyják nyitva az ablakokat, hogy folyamatosan szellőzzön a terem.
– Így a zárt jelleget egy kicsit meg tudjuk szüntetni, ha nem áll a levegő, kevésbé terjed a vírus – mondta, majd hozzátette, a szünetekben jóval nagyobb a fertőzés veszélye, hiszen az óráról kiszabaduló diákok, hangosan kommunikálnak egymással, és minél hangosabban beszél valaki, annál nagyobb a fertőzés esélye.
– Gondolom mindannyian vissza tudunk emlékezni, milyen hangzavar van egy iskolában a szünetben – mondta a virológus, aki szerint éppen ezért veszélyesebbek az olyan intézmények, munkahelyek, ahol nagyon magas az alapzaj. A focimeccsek, sportesemények is szintén azért kockázatosak szerinte, mert ott mindenki torkaszakadtából ordít, ugyanez a helyzet az iskolai szünetekkel is.
